|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
A Litván Kommunista Párt a függetlenségről
|
London, 1989. június 27. (BBC, Panoráma) - A Litván Köztársaság Kommunista Pártja bejelentette: szándékában áll kilépni a Szovjet Kommunista Párt kereteiből, s a jövőben önállóan kíván működni. Ez az első eset, hogy egy szovjet köztársaság pártja a központtól való elszakadás mellett határozta el magát. Hallgassák meg e lépés jelentőségéről, illetve annak hátteréről a BBC orosz nyelvű osztálya munkatársának kommentárját: - Hivatalosan a Szovjetunió mind a 14 nem orosz köztársaságának saját nemzeti kommunista pártszervezete van. A gyakorlatban azonban e pártszervezetek pusztán adminisztratív egységei az országos pártnak. Az egyes köztársaságok pártjainak nincs egymástól különböző programja vagy alapszabálya. A demokratikus centralizmus elve alapján kötelességük teljesíteni a moszkvai Központi Bizottság határozatait. Az egypártrendszer keretei között ez az állapot az idők végezetéig fenntartható lenne. A balti köztársaságok - Litvánia, Lettország és Észtország - azonban már nem számítanak egypártrendszerű tagköztársaságoknak. Jóllehet, a peresztrojka előmozdítására alakult litván mozgalom, a Sajudis - hasonlóan a lett, illetve az észt népfronthoz - nem nyilvánítja magát pártnak, de mozgalmak, a népképviselői kongresszus küldötteinek megválasztásakor nagyon is pártokra jellemző módon léptek fel. Párt- manifesztumra emlékeztető kiadványokat tettek közzé, és Litvániában a Sajudis által támogatott jelöltek nyertek el szinte mminden mandátumot. Még a litván párt első titkára és helyettese is csak valószínűleg a Sajudis támogatására kapott mandátumot. E körülmények hatására a Litván Kommunista Párt úgy döntött: csak akkor van jövője, ha olyan programmal lép fel, mely tükrözi a lakosság törekvéseit. (folyt.)
1989. június 27., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|