|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
A Die Welt cikke
|
Köln, 1989. június 13. (Deutschlandfunk, Lapszemle) - A Die Welt Tovább élnek címmel az 1956-os események következményeként kivégzett Nagy Imre és társai pénteki hivatalos temetésével foglalkozik. A lap így ír: Nagy Imre akkor olyan szavakat és fogalmakat használt, amelyek származhatnának Pozsgay Imrétől is, a mai reformátortól és politikai bizottsági tagtól. Így kijelentette, hogy miután elsöpörték Budapesten a szabadságharcosok a sztálini rezsimet, sőt első győzelmet arattak a szovjet hadsereg felett, Magyarország nemzeti kormánya minden autonóm demokratikus testületet teljes mértékben elismer, és együtt kíván dolgozni velük, amelyek a szabadságharc folyamán alakultak az országban. A mai napig nem világos, melyik pontig hitte akkor a magyar miniszterelnök, hogy Moszkva egyetért demokratizálási és semlegesítési politikájával - írja a lap, majd így folytatja: az sem világos, melyik volt az a pont, amikor az oroszok nem akartak már kooperálni Naggyal. Aztán arról ír a lap: a szovjet fél Budapest elleni meglepetésszerű támadása után Nagy Imre menedéket keresett a jugoszláv nagykövetségen, és megjegyzi: Nagy Imre akkor hagyta el kíséretével diplomáciai menedékét, miután Kádár János biztosította szabad elvonulásáról és büntetlenségéről. A hazafelé vezető úton azonban kísérőivel együtt elrabolta Nagy Imrét a szovjet titkosszolgálat, és Romániába hurcolta. Neve csak 1958. június 16-ikán és 17-ikén merült fel újra, amikor közölték, hogy három másik vádlott társával együtt kivégezték. A másik kiemelkedő személyiség a mártíroknak ebből a csoportjából - ahogy most Magyarországon a kivégzetteket nevezik - Maléter tábornok, egy bátor páncélos tiszt, akinek eredetileg le kellett volna hengerelnie tankjaival a népfelkelést, de a felkelők oldalára állt. (folyt.)
1989. június 13., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|