|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Városi múzeum nyílt Gödöllőn
|
1989. április 8., szombat - Múzeumi rangot kapott a Gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjtemény - az avatási ünnepséget szombaton rendezték meg. Maga a múzeumépület is kuriózum, falait több mint 300 évvel ezelőtt Hamvay Ferenc földbirtokos emeltette, s a kúria később fogadóként, majd iskolaként működött. Az elmúlt években itt helyet kapott helytörténeti gyűjteményben igen gazdag anyag halmozódott fel, megközelítően 40 ezer, a környék múltjával kapcsolatos műkincs, műemlék, kortörténeti dokumentum kapcsolódik a város szellemi, kulturális életéhez. Az utóbbi időben - amióta köztudottá vált, hogy múzeummá nyilvánítják gyűjteményt - megmozdult a lakosság, újabb milliós értékű műkincseket adományoztak az anyag gazdagítására. Így került nemrég a gyűjteménybe a többi között Erzsébet királyné díszruhája és néhány használati tárgya, a királyné ugyanis a múlt században gyakran megfordult a gödöllői Grassalkovich kastélyban. A múzeum híre külföldre is eljutott, egy Gödöllőről elszármazott, Ausztráliában élő üzletember felajánlotta ritkaságszámba menő, 340 darabból álló új-zélandi néprajzi gyűjteményét a múzeum gazdagítására.
A Gödöllői Városi Múzeum avatásával egyidőben Séták a régi Gödöllőn címmel kiállítás is nyílt, amely a település századeleji hangulatát idézi fel. A régi fotókon a város egyes jellegzetes utcarészletei is láthatók, csakúgy, mint például a Blaha Lujzáról készült felvétel - ugyanis a híres művésznőnek Gödöllőn volt villája. Sík Sándort, a hazai cserkészmozgalom megalapítóját is viszontláthatják a fotókon az érdeklődők, hiszen 1933-ban Gödöllőn rendezték meg a cserkészek világtalálkozóját. Életnagyságú bábuk a nagyanyáink korában virágzó kézműves-mesterségeket elevenítik fel, régi mézeskalács-sütők, cipészek műhelymunkájába segítenek bepillantani. A kiállítás a Szabadság tér 5. szám alatt várja a látogatókat, s hétfő kivételével naponta 10 órától 18 óráig tart nyitva. (MTI)
1989. április 8., szombat 11:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|