 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Felszabadulás 2.
|
Magyarország határát ugyanis nem a Nagyalföld peremén
közelítették meg a szovjet csapatok, hanem valahol a Kárpátokban.
Az úgynevezett második bécsi döntés nyomán, 1940 augusztusában, a
német-olasz döntőbíróság hatására Észak-Erdély - csaknem
negyvenötezer négyzetkilométer és legalább két millió lakos -
Magyarországhoz került. A megnagyobbodásért később nem csekély árat
fizettünk, ettől azonban a történelmi tény még tény marad: az akkori
Magyarország területére valahol a Székelyföldön, talán éppen a
gyimesi havasokban léptek a szovjet csapatok.
Hát így állunk a felszabadulás-felszabadítás kezdeteivel.
Nem kevésbé tanulságos a "kilépés" története.
Egy szombathelyi helytörténész, különben főiskolai tanár, aki
korábban szakfolyóiratokban jelentette meg április-témájú
tanulmányait, nemrégiben egy bulvárlap hasábjain részletezte
meghökkentő tapasztalatait. Kétségtelen, hogy 1945. április 4-én
Nemesmedves az utolsó magyarországi település, ahonnan Ausztriába
hátráltak a német csapatok, csakhogy... Az is kétségtelen, hogy
visszaszivárgó SS-alakulatok április 5-én újra elfoglalták a falu
északi, tanyás részét. Ezt viszont a velük szemben álló szovjet
egység parancsnoka nem jelentette. Pontosabban szólva, két verzió
van forgalomban. Az egyik szerint - a szombathelyi kutató e felfogás
híve - a szovjet tiszt jelentette ugyan a beszivárgást, a
magyarországi hadszíntér parancsnoka azonban félt Sztálin haragjától,
ezért fiókjába rejtette a kínos információt. (Moszkvában már
eldördültek az üdvlövések Magyarország felszabadítása alkalmából,
minek bolygatni a kedélyeket?) A másik változat szerint az
alacsonyabb egység parancsnoka tartott a marsall haragjától, ezért
inkább a saját szakállára intézte el az ügyet. Súlyos harcok árán
tisztította meg a terepet, egy történész elemzésében olvastam, hogy
"április 11-ig sikerült szétmorzsolni az elszigetelt SS-egységeket,
Magyarország területe tehát visszavonhatatlanul és végérvényesen"
ekkor szabadult fel.
Lehetséges, hogy olyan országban élünk, amelynek már a
fogantatási és születési körülményei sem stimmelnek?
A szentségtörő gondolatokat tovább lehet ám cifrázni. Az imént
említett hadtörténésszel egyszer interjút készítettem, s feltűnt,
hogy felváltva használja a felszabadítás és a felszabadulás
kifejezést.(folyt.)
1989. március 31., péntek 15:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|