 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Felszabadulás, vagy felszabadítás?
|
Néhány éve megkérdeztem a statisztikai hivatalban, hogy a magyar
állampolgárok közül hányan születtek 1945. április 4-e óta.
Valamivel többen, mint hat milliónyian - hangzott a válasz. Azóta
eltelt vagy fél évtized, az idősek közül sokan meghaltak, s nem
lepődnék meg, ha egy precíz szakember bebizonyítaná, hogy a mai
magyar társadalom kétharmad része már a felszabadulás után
született.
Felszabadulás? Megnéztem az értelmező szótárban, a kifejezés
igei alakban fordul elő. "Felszabadul: megszállt terület, fegyveres
harcban, újra szabaddá lesz." Homályos fogalmazás. Lesz? Kinek a
jóvoltából? Egyáltalán, annak a hat és félmillió magyar
állampolgárnak, aki már az új kor szülöttje, miként lehetne
elmagyarázni, hogy tulajdonképpen mi történt 1945-ben?
Újabb kérdések is felötlenek, persze. Vajon csak
felszabadulásról beszélhetünk, ahogy mostanában mondjuk? Vagy
felszabadításról, ahogy sokáig kellett mondanunk? Mi a különbség a
két szó között - hangulatilag, történelemszemléletileg? Továbbá: hol
lépték át a szovjet csapatok Magyarország határát? Battonyánál,
ahogy sokáig írtuk? Netán Csanádpalotánál, ahogy a helytörténészek
vélik? Esetleg máshol? Olyan településnél, amelyről még mostanában
sem illik beszélni? És az újabb kérdések. Például az, hogy a német
csapatok mikor hagyták el Magyarországot? 1945. április 4-én, ahogy
hisszük? Vagy néhány nappal később, ahogy a helytörténészek
mostanában állítják?
Maradjunk mindjárt a kezdeteknél, a róluk való elmélkedés felér
egy ideológiatörténeti oknyomozással. Mulatságos volna megjegyezni,
ha éveken át nem vettük volna túl komolyan, hogy a battonyai
"belépés" szorgalmazója egy sokáig aktív külügyminiszter volt.
Egyébként kiváló lokálpatrióta, aki helytörténeti kutatókat nem
kímélve bizonygatta, hogy a szovjet csapatok szülőfalujánál érték el
a magyar határt. Vele szemben, előbb félénken, aztán - a miniszter
nagykövetté kinevezése után már hangosabban, nyugdíjba helyezése
után pedig - még erőteljesebben fejtették ki a fellázadt
helytörténészek, hogy szó sem lehet Battonyáról. Az egyik közeli
falut érte az a megtiszteltetés, hogy először szabadították fel a
szovjet katonák. Nos, álkérdésről vitatkozunk. (folyt.)
1989. március 31., péntek 15:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|