![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A világ együtt érez az erdélyi menekültekkel - Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök nyilatkozata (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. február 24., péntek - Egy évvel ezelőtt kelt levelében Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök azzal a kéréssel fordult a hazai plébániákhoz, hogy minden lehetséges módon segítsék az országunkban letelepedni kívánó erdélyi menekülteket. A kérés eljutott a határon túlra is, és meghallgatásra talált a világ számos országában; magánszemélyek és közösségek küldenek Magyarországra adományokat: pénzt, használati tárgyakat. A felhívásról és az eredményről nyilatkozott a római katolikus főpap Honti Katalinnak, az MTI munkatársának. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az erdélyi menekültek sorsa szívügye az egyháznak, majd a részletekre térve a következőket mondta:
- Budapesten jelenleg tizenkét plébánia foglalkozik a menekültek ügyeinek intézésével, segítésükkel. Az én egyházmegyém három városában, Szegeden, Békéscsabán és Debrecenben látják el a segélyezéssel kapcsolatos feladatokat, ezen kívül Mátészalkán és Miskolcon fogadják a rászorulókat. A magyar püspöki kar kérte a hazai plébániákat, hogy évente egy alkalommal gyűjtsék össze az adományokat, és juttassák el hozzánk, Szegedre. A küldemények egyébként szervezés nélkül is folyamatosan érkeznek. De a kérések is. A szegedi felsővárosi plébánián például naponta öt-hat menekült jelentkezik. - Tudomásom szerint a lakáshoz jutást is segíti az egyház. - A menekülteknek ma már módjuk van OTP-hitelt felvenni, mi pedig úgy tervezzük, hogy a lehetőség szerint néhány családnak lakásvásárlásra, -építésre 200.000 forintot adunk. Ez az összeg nem sok, tudjuk, de ha segít a tanács is, indulásnak talán elég az egyéb hitellel együtt. Az összegnek azonban csak a fele ajándék, a másik felét vissza kell majd fizetni, természetesen részletekben és kamat nélkül. Úgy gondoljuk, az itt letelepedni szándékozóknak is érezniük kell, van nekik is kötelességük. (folyt. köv.)
1989. február 23., csütörtök 23:01
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A világ együtt érez az erdélyi menekültekkel - Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök nyilatkozata (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
- Milyen segítséget nyújtottak a külföldi egyházak? - Hosszú lenne a felsorolás, ezért csak példákat említek. Ausztriából 30.000, Olaszországból több mint 18.000 dollár érkezett, a hollandok 50.000 holland guldent, a svájciak több mint 30.000 dollárt küldtek. Belgiumból 300.000 belga frankot kaptunk. Sok olyan levél érkezett magánszemélyektől, amelyben csekk volt, 10 dollártól 600 dolláros értékig. Ezek és a hazai adományok teszik lehetővé, hogy a menekülteket gyorssegélyben részesítsük. A hozzánk érkezett segélyre fordítható összeg 10-12 millió forint. A pénzen kívül sok-sok csomag jött, ruha, cipő, takarók, ágyneműk, továbbá bútorok, hűtőszekrények, mosógépek is. Ezek a használati tárgyak még igen jó állapotban vannak. Az első kamion Svájcból jött, majd követték az osztrák, a holland, a belga adományok. Az NSZK-ból, Hollandiából és Belgiumból az év végén karácsonyi csomagokat küldtek. Számunkra különösen kedves küldemény a jelenleg nehéz napokat élő Lengyelországból érkezett. Az ottani püspöki kar értesített, hogy összegyűjtöttek két kamionra való élelmiszert, használati tárgyakat. A külföldön élő, magyar származású hívek közül egyetlen személy nevét említeném csak. Császár György jezsuita missziós testvér 49 éve él Kínában, 81 éves, negyven éve áll a betegek szolgálatában. Amikor hallott az erdélyi menekültekről, ruhagyűjtési akcióba kezdett. Pénzt nem tud küldeni, írja, de összeállított három 20 kilós és egy 15 kilós ruhacsomagot, főleg meleg ruhákat. Ígéri, tovább folytatja a gyűjtést, új ruhákat, cipőket kapunk majd tőle. Mindezt csak azért említettem, mert látható, hogy megmozdult a világ. Együttéreznek az erdélyi menekültekkel, s ez nagy hálára kötelez bennünket. Annyit még el kell mondanom, hogy az erdélyi menekültek végtelenül hálásak azért, hogy hazánk, a világ sok országa, a külföldön élő magyarok átérzik sorsukat, és ilyen nagy összefogással igyekeznek segíteni. (MTI)
1989. február 23., csütörtök 23:02
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|