Rendszerváltás és az MTI

	A parlamenti pártok frakcióvezetőinek tanácskozása
1990. április 26., csütörtök - Az Országgyűlés alakuló üléséről szóló megállapodást szombaton írják alá a Parlamentben. Erről állapodtak meg a parlamenti pártok képviselői és a független képviselők megbízottja csütörtöki megbeszélésükön. Az első napon törvénybe iktatják: 1956. októberében forradalom és szabadságharc volt Magyarországon. Az erről szóló tervezetet a frissen megválasztott házelnök terjeszti elő. Az Országgyűlés 10 állandó és 5 különbizottságát a második napon választják meg. A tanácskozás résztvevői megegyeztek abban, hogy a pártok az erősorrendjének megfelelően az MDF négy, az SZDSZ két jelöltet állíthat, a többi párt egy-egy elnököt adhat az állandó bizottságok vezetői posztjára. Az aláírásra váró tervezet szerint az Alkotmányügyi, a törvényelőkészítő és az igazságügyi bizottságot MDF-s, az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottságot SZDSZ-s, a külügyi bizottságot MSZP-s, a honvédelmi bizottságot az FKgP, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságot SZDSZ-es, a gazdasági bizottságot MDF-s, a szociális és egészségügyi bizottságot MDF-s, a környezetvédő bizottságot a Kereszténydemokrata Néppárt, a kulturális, oktatási, tudományos, sport, televizió- és sajtófelügyeleti bizottságot MDF-s, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságot pedig Fidesz-es képviselő vezeti. A két kis párt a honvédelmi, a külügyi és a környezetvédelmi bizottságba két-két tagot delegálhat. A független képviselők elfogadták azt a korábbi indítványt, hogy az általuk kiválasztott négy állandó bizottságban teljes joggal képviseltethessék magukat. Az ülésre meghívják az Európa Tanács parlamenti közgyülésének elnökét. (MTI) 1990. április 26., csütörtök 12:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A parlamenti pártok frakcióvezetőinek tanácskozása (1. rész)
1990. április 26., csütörtök - Az Országgyűlés alakuló ülésének kereteiről, napirendjéről szóló megállapodást szombaton írják alá a Parlamentben. Erről határoztak a parlamenti pártok képviselőinek és a független képviselők megbízottjának részvételével rendezett csütörtöki megbeszélésen. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a tanácskozás kezdetén emlékeztette a résztvevőket a pártok szakértőinek eddigi megállapodásaira, majd figyelmükbe ajánlotta, hogy illendő lenne az alakuló ülésre meghívni az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökét is. A felvetéssel mindenki egyetértett. Szűrös Mátyás szólt arról, hogy az első napon, május 2-án a parlamenti pártok közös kezdeményezésére az Országgyűlés várhatóan törvényben mondja ki: 1956 októberében forradalom és szabadságharc volt Magyarországon. Az erről szóló tervezetet a frissen megválasztott házelnök terjeszti elő. Az Országgyűlés 10 állandó és 5 különbizottságát a második napon választják meg. A tanácskozás résztvevőinek sikerült megegyezniük abban, hogy az állandó bizottságok élére - a pártok erősorrendjének megfelelően - az MDF négy, az SZDSZ két jelöltet állíthat, a többi párt egy-egy elnököt adhat az állandó bizottságok vezetői posztjára. Az aláírásra váró tervezet szerint az Alkotmányügyi, a Törvényelőkészítő és az Igazságügyi Bizottságot MDF-es, az Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottságot SZDSZ-es, a külügyit MSZP-s, a honvédelmit FKgP-s, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságot SZDSZ-es, a gazdaságit MDF-es, a szociális és egészségügyit MDF-es, a Környezetvédelmi Bizottságot a KDNP-s, a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport, Televízió- és Sajtó Felügyeleti Bizottságot MDF-es, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságot pedig Fidesz-es képviselő vezeti. A résztvevők többszöri kompromisszum után egyezséget kötöttek a bizottsági létszámot illetően is. Az eredetileg 23-23 tagúra tervezett bizottságok némelyike bővül: a két kis párt - a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt - a Honvédelmi, a Külügyi és a Környezetvédelmi Bizottságba két-két tagot delegálhat. A független képviselők elfogadták azt a korábbi indítványt, hogy az általuk kiválasztott négy állandó bizottságban teljes joggal képviseltethessék magukat. (folyt.köv.) 1990. április 26., csütörtök 15:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A parlamenti pártok frakcióvezetőinek tanácskozása (2. rész)
A tanácskozásnak ezen a pontján érezhetően enyhült a légkör, mert, mint utóbb kiderült, a csütörtöki megbeszélés legérzékenyebb pontja zárult le e vitával. A Fidesz képviselője, Orbán Viktor ugyanis azzal érvelt, hogy számukra a kéttagú képviselet a bizottságban elengedhetetlen ahhoz, hogy érdemi munkát végezhessenek. A létrehozott bizottságok tematikája oly széles és szerteágazó, hogy várhatóan több albizottság is alakul, s azok munkájában is részt kívánnak venni. Egyébiránt sem értette a pártok szűkkeblűségét, mert szerinte a kétfős tagság az erőviszonyokon semmit sem módosít, nem okoz politikai hátrányt a többieknek. A KDNP frakciójának vezetője, Füzessy Tibor ezzel szemben elegendőnek tartotta, ha ők a legfontosabb bizottságokban képviseltethetik magukat két taggal. Kételkedett ugyanis abban, hogy ha tíz bizottságba húsz képviselőt delegálhatnak, felállíthatnak-e olyan megosztást, amely minden szakmai elvárást kielégít. Az öt különbizottság felállításának mikéntjében is megoszlottak a vélemények. Egyetértés alakult ki abban, hogy a házbizottságot az Országgyűlés elnöke vezesse, ám csak szavazategyenlőség esetén szavazzon. Egyébként minden kérdésben a pártok frakcióvezetői és a függetlenek megbízottja dönt. A bizottság munkájában részt vesznek az Országgyűlés alelnökei is. Az Ügyrendi Bizottságot MDF-es, a Választási és Mandátumvizsgáló Bizottságot MSZP-s, a Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottságot FKGP-s, a Nemzetbiztonsági Bizottságot pedig SZDSZ-es képviselő vezeti majd. A tanácskozás résztvevői meghatározták az állandó bizottságok tisztségviselőinek körét is, ugyancsak az arányosság elve alapján. A bizottságok alelnöki és titkári tiszte közül az MDF 13, az SZDSZ 8, az FGKP 4, az MSZP 3, a Fidesz, illetve a KDNP egy-egy helyet tölthet be. A tanácskozás végén technikai kérdésekről volt szó. A nyílt szavazás módja az eddigiek szerint alakul. A szavazási listákat a képviselők és a sajtó rendelkezésére bocsátják. Az eredményjelző táblán és a jegyzőkönyvben a vépviselők neve mellett pártjukat tüntetik fel. Mivel a Belügyminisztérium vezetésével megbízott államtitkár képviselő lett, őt politikai államtitkárnak tekinti majd az ügyvivő kormány. A képviselőség és a jelenlegi munkakör miatti összeférhetetlenséget a képviselőknek május 15-ig kell megszüntetniük. A megbeszélésen határoztak arról, hogy a képviselők havi tiszteletdíja ideiglenesen a miniszteri illetmény 50 százaléka legyen, azaz bruttó 32.500 forint, illetve nettó 20.962 forint. (MTI) 1990. április 26., csütörtök 15:41
Vissza » A hírhez kapcsolódik »