|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Románia - fejlemények (1.rész)
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. március 21. szerda (MTI-tud) - A katonai
beavatkozás jelei látszanak kibontakozni Maros megyében, ahol
rendkívül feszült a helyzet. Az éjszaka viszonylagos nyugalomban
telt el, csak egy-két kisebb csoport járta a várost. Néhány ház
ablakát beverték, de nagyobb károkról nem érkeztek jelentések. A
halottak száma hatra emelkedett, a sebesülteké pedig meghaladja a
háromszázat - ez a szerda déli összesítés a keddi összecsapásokról.
Screciu vezérőrnagy, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács Maros megyei tanácsának elnökhelyettese rádiónyilatkozatban jelentette be, hogy Maros megyében szükségállapotot vezettek be. Katonai erősítések, elsősorban ejtőernyősök érkeztek Olteniából. Besztercéről rendőri alakulatokat vezényeltek Marosvásárhelyre. A városban kenyérhiány van - a pékségek sztrájkba léptek, mert az RMDSZ megyei szervezetének követeléseit nem teljesítik.
A kormány továbbra is tétova és engedi, hogy manipulálják. A román tájékoztató szervek meghamisítják a tényeket, elferdítik a kialakult helyzetet, azt állítják, hogy a romániai magyarság robbantotta ki a válságot túlzott követeléseivel. A Nemzeti Parasztpárt, amely a legerősebb nacionalista vonalat képviseli, még ezen a vádaskodáson is túlmegy: kedden éjszaka megszakíttatta a tv előadását és képviselői olyan nyilatkozatot olvastak fel, amely Magyarországot teszi felelőssé a fejleményekért. Azzal vádaskodtak, hogy Magyarországról érkezettek bujtogatják a lakosságot, élezik az ellentéteket a románok és magyarok között. A párt követelései között szerepel az is, hogy ne engedjenek be Romániába több magyar turistát. A tv színházi közvetítésének megszakítása példa nélküli esemény volt. Az RMDSZ képviselőit egyáltalán nem engedik a képernyő elé, hogy a valós helyzetet tükröző tájékoztatást adjanak román nyelven az ország lakossága részére. (folyt.)
1990. március 21., szerda 14:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Románia - fejlemények (2.rész)
|
Bukarestben is mozgolódás jelei tapasztalhatók. Kora reggel egy Marosvásárhelyről érkezett 50 fős csoport a Victoria téren tüntetett és kérte a kormány azonnali segítségét ezzel a jelszóval: ,,Ölik a románokat Marosvásárhelyen ,,. A déli órákban a bukaresti egyetemisták vonultak a város utcáin úgy, hogy közben a bukaresti magyar nagykövetség épülete előtt is elhaladtak, többek között ezzel a felirattal: ,,Nem adjuk Erdélyt ,,.
Kovászna megyében is feszült a hangulat. Felháborítja a tömegeket, hogy a román tömegtájékoztatás a történtekért a magyar kisebbségre hárítja a felelősséget. A tények meghamisítása azt a célt szolgálja - állapítja meg az RMDSZ megyei szervezetének a kormányhoz eljuttatott távirata -, hogy szembeállítsák a románokat és a magyarokat. A megyében szerdán általános sztrájkot hirdettek meg, s azt mindaddig folytatják, amíg a kormány nem ad hiteles tájékoztatást a televízióban és a rádióban a kialakult helyzetről, s nem határolja el magát a Vatra Romaneasca szervezet tevékenységétől.+++
1990. március 21., szerda 14:44
|
Vissza »
|
|
Románia - fejlemények
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. március 21. szerda (MTI-tud.) -
Marosvásárhelyen megkezdte tevékenységét a kormánybizottság, amelyet
az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács Végrehajtó Irodája nevezett ki a
véres fejlemények okainak feltárására. A délutáni órákban a
tanácsháza épületében, erős katonai és rendőri felügyelet mellett
ült össze a testület, amely meghallgatja a város vezetőinek
beszámolóját és tárgyal a politikai pártok és szervezetek, valamint
szövetségek képviselőivel.
A várost reggel óta a hadsereg ellenőrzi. A honvédség egységei a bevezető utakon igazoltatásokat végeznek, a lakónegyedekben járőrök cirkálnak. A város központjában katonai kordont vontak, a főtéren 16 tank áll. A hadsereg vezetői a lakosságból önkénteseket próbálnak bevonni a katonai járőrökbe.
A nap folyamán a Nemzeti Egységtanács Maros megyei bizottsága két közleményt ismertetett. Az egyik a hétfői rendzavarásról számol be, s ismerteti a keddi összecsapás tényeit. A délutáni órákban a főtéren összegyűlt több ezer főnyi tömeg előtt felolvasott közlemény arra kérte a ,,szembenálló feleket,,, hogy március 21-én 15 órától kezdve szüntessék be felvonulásaikat és tüntetéseiket, a sztrájkokat ne terjesszék ki a lakossági ellátást szolgáló tevékenységekre, felszólították a lakosságot, hogy oszoljon szét és járuljon hozzá a rend helyreállításához. Ezt követően a romániai Magyar Demokrata Szövetség megyei vezetőinek kérésére a főtéren tartózkodó mintegy kétezer magyar lakos egy főtér melletti utcára vonult, míg a másfélezernyi román lakos a főtér baloldalán helyezkedett el. A románok olyan jelszavakat skandálnak, mint ,,Meghalunk, de Erdélyt nem adjuk ,, ,,Le Király Károllyal ,,.
A helybeli Metalotechnika Vállalat munkaközössége közleményben jelentette be: a gyár magyar és román dolgozói együtt akarják építeni jövőjüket, elitélik a soviniszta, nacionalista megnyilvánulásokat, szolidárisak a magyar lakosság törvényes követeléseivel. Felszólították Maros megye üzemeit, csatlakozzanak kezdeményezésükhöz, amely a rendet és nyugalmat kívánja meghonosítani a városban és a megyében.+++
1990. március 21., szerda 17:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Románia - fejlemények - esti
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. március 21. szerda (MTI-tud) -
Marosvásárhelyen az esti órákban - a kijárási tilalom ellenére -
kisebb rendzavarások voltak, a helyi kórházba sérülteket
szállítottak. Egyes csoportok kövekkel támadtak hazafelé vonulókra,
más helyeken pedig ál-igazoltatásokat végző személyek
erőszakoskodtak, botoztak járókelőket.
A várost egyébként a katonaság ellenőrzése alatt tartja, de kisebb kilengéseket nem tud megakadályozni. Járőrök cirkálnak a városban, tagjaik rendőrök, katonák és a lakosság soraiból toborzott önkéntesek.
Hivatalos bejelentés szerint Maros megyében eddig 38 személyt tartóztattak le, ezek között van két falu előljárója is, akik ,,benne voltak a szervezkedésben,,. Ügyükben folytatják a vizsgálatot.
A Maros megyeiek sztrájkja szerdán is tartott, ehhez csatlakoztak Hargita és Kovászna megyei üzemi dolgozók is. A marosvásárhelyieket, a magyar nemzetiséget támagató akcióra került sor Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön, a két helyen összesen hatvanezer fő vett részt a nagygyűléseken.
A marosvásárhelyi kórházban összesített adatok szerint az összecsapásoknak eddig nyolc halottja és 364 sérültje van.+++
1990. március 21., szerda 22:56
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|