Rendszerváltás és az MTI

	A Conrad-féle kémügy
Washington, 1989. március 16. (Amerika Hangja, Esti híradó) - A New York Times-ban Jeff Curt írt cikket arról, hogy a Nyugat- Németországban felfedezett magyar vonatkozású kémbotrány komolyabb ügynek tűnik, mint azt eleinte gondolták. Tavaly nyáron leplezték le az NSZK-ban a magyar hírszerzés kémhálózatát. Letartóztatták Clyde Lee Conradot, az amerikai hadsereg volt őrmesterét, és Svédországban horogra került két magyar orvos, Kelcsik Imre és Kelcsik Sándor, akik a kémbanda futárjaiként dolgoztak. A Kelcsik testvérek Magyarországon születtek és Svédországban éltek. Tavaly ősszel svéd bíróság ítélte el őket illegális kémtevékenységért. Az amerikai őrmester tárgyalására ebben az évben kerül sor az NSZK- ban. Eleinte csak arról szóltak a hírek, hogy Conrad őrmesternek joga volt átnézni a szigorúan titkos dokumentumokat, valamint, hogy a NATO háború idejére készített terveit eladta. De a két magyar orvos tárgyalása után Svédországban közzétett adatok ennél sokkal kiterjedtebb és sokkal nagyobb fejfájást okozó problémákra mutatnak. A NATO tervek mellett az amerikai hírszerzés ügynökei által Nyugat-Németországban használt rejtekhelyek címét és az ügynökök hálózatának leírását is megkapták a magyar hírszerzők, akikről Nyugaton is tudják, hogy az ilyen adatokat rutinszerűen továbbítják a szovjeteknek. Az is kiderült, hogy Conrad őrmesteren kívül legalább hat másik amerikai katona szerepelt az ügyben, sőt a szigorúan titkos kategóriánál is titkosabb nukleáris fegyvereket érintő dokumentumok is kerültek a magyar hírszerzők birtokába. Az új bizonyítékok alapján még a CIA is kínos pillanatokat élt át, mert kiderült, hogy több mint 50 ezer dollárt fizetett teljesen haszontalan információkért a sokoldalú, és nagyon sok-kulacsos Conrad őrmesternek. Hosszú évek kémtevékenysége, több millió dolláros svájci bankszámlák óvatos kezelése, ügyesen leplezett akciók sorozata után a kémeket saját kapzsiságuk buktatta le. A New York Times írása így számol be az események alakulásáról. A magyarok még Conrad őrmester bevonása előtt behatoltak az amerikai hadseregbe. Kelcsik Sándor elmondta a svéd nyomozóknak, hogy már 1967-ben Bécsben találkozott egy amerikai katonával, a magyar származású Szabó Zoltánnal, aki a következő évek során katonai titkokat szállított neki. Később Szabó és az általa megszerzett adatok tartalma már nem volt olyan érdekes, viszont Szabó révén Kelcsik 1974-ben megismerkedhetett Conrad őrmesterrel. Szabó időközben leszerelt és most minden valószínűség szerint Magyarországon van, ahol sem a nyugatnémet, sem az amerikai igazságszolgáltatás nem érheti el. Conrad őrmester nagyon értékesnek bizonyult a magyar hírszerzés számára. Annyira, hogy amikor Nyugat-Németországból máshová akarták elhelyezni, Kelcsik Sándor orvosi könyveket adott neki és kitanította, hogyan szimuláljon hátfájást, hogy elkerülje az áthelyezést. Conrad olyan sok és olyan fontos adatot szerzett meg a magyaroknak, hogy még a magyar hírszerzés módszereit is megváltoztatták tevékenysége nyomán. Conrad ügyeiről egy egyelőre meg nem nevezett amerikai hírszerző tiszt nyilatkozott. Közölte, hogy mind az Egyesült Államok, mind az NSZK titokban tartotta a Conrad és a többiek által okozott igazi kár nagyságát de annyi bizonyos, hogy több száz dokumentumot adtak el a magyaroknak. Ami nem is volt nehéz, mert Conrad hét éven át vezethette az amerikai hadsereg nyolcadik gyalogos hadosztályának katonai levéltárát az NSZK-ban. Conrad 1985-ben szerelt le, de még ezután is találkozott a Kelcsik testvérekkel, és olyan dokumentumokat adott át nekik, amelyek kódnevük alapján nukleáris hadititkokat tartalmaztak. Hogy pontosan milyen dokumentumokról van szó, azt senki sem hozta még nyilvánosságra. Az FBI, amely a hadsereg és az NSZK nyomozóival együtt dolgozott Conrad ügyén, pillanatnyilag a Conradot segítő öt másik katona után nyomoz. Segítség alatt értendő a hadsereg dokumentumainak lemásolása és szállítása. Ennél többet azonban az FBI nem nyilatkozott az ügyben. A szóban forgó katonák már mind leszereltek és most az Egyesült Államok különböző pontjain élnek. A Kelcsik testvérek hajlandók voltak azonosítani a gyanúsított katonákat, sőt azt is felajánlották, hogy az Egyesült Államokba jönnek tanúskodni ellenük. Mi vette rá Conrad őrmestert arra, hogy a magyaroknak kémkedjék? Lényegében a pénz. Valószínűnek tartják, hogy svájci bankszámlákon több mint kétmillió dollárt rejteget. A pénz azonban nemcsak a magyar polgárok zsebéből származik. A csehszlovák szomszédok is hozzájárultak soványka keményvaluta tartalékukból Conrad őrmester vagyonához. Az őrmester ugyanis rájött, hogy ugyanazokat a dokumentumokat, amiket a magyarok megvettek, a csehszlovákok is megvennék. Így kétszer adott el mindent, amire a szovjetek érdekes módon nem jöttek rá, pedig Csehszlovákia alighanem szintén megosztja velük hírszerzésének eredményeit. De ha rá is jöttek, mit zavarta őket, nem nekik került pénzbe. Conrad pénzszerző tehetsége azonban nem merült ki abban/ hogy ugyanazokat az adatokat kétszer is eladja. Honfitársait is meg akarta kopasztani. Kapcsolatba lépett az amerikai hírszerzőkkel, akiknek Dávid néven mutatkozott be, mint magyar kém és közölte velük, hogy segít nekik leleplezni egy kémhálózatot az amerikai hadseregen belül. Ezért az ajánlatért előlegezett neki 50 ezer dollárt a CIA. Conrad viszont soha nem gondolta komolyan, hogy bárkit is lebuktasson, hiszen a hadseregen belüli kémhálózat fő figurája ő maga volt. A kacifántos és szemtelen ötlet, hogy a magyaroknak kémkedő amerikai az amerikaiakat informáló maqyarnak adja ki magát dupla nyereségért, eleinte még be is vált. Érdekes módon Conrad pont a magyaroknál került bajba. A magyar hírszerzés közölte a Keresik testvérekkel, hogy valaki kapcsolatba lépett az amerikaiakkal és ez veszélyt jelenthet. Kelcsikék ekkor megszakították a kapcsolatot az őrmesterrel. Azt nem tudni, honnan sejtették meg a magyarok, mit mondott Conrad a CIA képviselőinek. Talán a titokzatos Szabótól. +++ 1989. március 16., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »