Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangja, Esti híradó:

A Conrad-féle kémügy

"Mi vette rá Conrad őrmestert arra, hogy a magyaroknak kémkedjék? Lényegében a pénz. Valószínűnek tartják, hogy svájci bankszámlákon több mint kétmillió dollárt rejteget. A pénz azonban nemcsak a magyar polgárok zsebéből származik. A csehszlovák szomszédok is hozzájárultak soványka keményvaluta tartalékukból Conrad őrmester vagyonához. Az őrmester ugyanis rájött, hogy ugyanazokat a dokumentumokat, amiket a magyarok megvettek, a csehszlovákok is megvennék. Így kétszer adott el mindent, amire a szovjetek érdekes módon nem jöttek rá, pedig Csehszlovákia alighanem szintén megosztja velük hírszerzésének eredményeit. De ha rá is jöttek, mit zavarta őket, nem nekik került pénzbe."

Interjú Habsburg Ottóval

(Bognár Vera)
Washington, 1989. március 12. (Amerika Hangja) - Kedves
hallgatóink, az Európai Parlament küldöttsége nemrég Budapesten
járt. A következőkben dr. Habsburg Ottóval, a küldöttség
vezetőjével készült telefoninterjúnkat sugározzuk. Itt hívjuk fel
figyelmüket, hogy az interjút március 15-iki Reggeli híradónkban
megismételjük.
    
    - Hogy volt a magyarországi út?
    
    - Nagy benyomást tett rám a magyar nép szabadságérzése, és
általános lelkesedése nekem nagyon tetszett - persze
elővigyázatosan kell folytatni a politikát, de úgy látom, hogy itt
egy igazi haladásról van szó.
    
    - Az Országgyűlésben, amikor látogatást tett, milyen érzése volt:
tényleg egy Országgyűlést látott?
    
    - Nem, persze, hogy nem. Nézze ez egy egypárt-parlament, amely nem
képviseli úgy, ahogy mi demokratikusan értjük - a népet. Azonban
tény az, hogy vannak képviselők abban a parlamentben, egyének, akik
jó kapcsolatban vannak a nemzettel, és akik azt képviselni akarják.
    
    De persze demokráciának nem lehet nevezni ezt.
    
    - Mit szólt ahhoz, hogy mint magyar állampolgár, szabadon
választható és szabadon választhat?
    
    - Ahogy hallottam, egy jogász mondotta nekem, hogy ez így van, én
most tudja kérem szépen én először szeretném hivatalosan tudni,
hogy ez tény-e vagy sem? Én nem tudom, mert annak idején a Rákosi
idején megjelent a lapokban, hogy már azt beszélik, hogy a - szóval
a magyar nacionalitást, úgyhogy én nem vagyok biztos abban, hogy mi
most az igaz - azt majd meg fogom tudni.
    
    Nézze, én mindenekelőtt európai képviselő vagyok. Ez az én
feladatom, és én most semmi belpolitikai ambícióm nincs
Magyarországban, hanem én azt hiszem, hogy jobb szolgálatot tehetek
a magyar nemzetnek az Európai Parlamentben, mint hogyha belemegyek
a pártpolitikába Magyarországon.
    
    Az egységes Európának most olyan óriási kihatása van minden egyes
nemzetre, hogy itt Európa- és nemzeti kérdésről lehet beszélni.
    
    - És Magyarország nagyon szeretne része lenni ennek az egységes ...
    
    - Bocsánat, fog rész lenni, ez egészen biztos. Én majd ezért fogok
alaposan dolgozni.
    
    - A külpolitikai intézetben kik előtt, és milyen előadást tartott?
    
    - Nézze ez csak - külpolitikai szakértők voltak, szóval állami
tisztviselők, és mondjuk olyanok, akik főleg külpolitikával
foglalkoznak. Ez egy kis társaság volt, talán lehetett úgy 60-80
személy - dehát mind nagyon kvalifikált személyek. Míg a másik
gyűlések óriásiak voltak. Több előadást tartottam a közgazdasági
egyetemen, azonkívül a magyar zsidók szövetsége előtt.
    
    - Magyar zsidóság emlékezik rá: a háború idején mennyi zsidót
mentett meg.
    
    - Hát borzasztó kedvesek voltak. Nézze: hála istennek ott még
megmaradtak zsidók, hogyha a többi országba megy, akkor pár öreg
személy van még hátra - de a többség eltűnt. Magyarországon
legalább, habár persze sok ember elvesztette életét - éppen a
magyar nép sok életet mentett, úgyhogy marad valami legalább.
    
    Hallatlan hangulat volt, úgyhogy igazán örültem. Olyan sok levelet
kaptam, kéréseket, kérnek ide-oda, de sajnos nem értem rá, és
azonkívül van most dolgom, na de a június 18-ikán lesznek az
európai választások, úgyhogy ezekkel kell most foglalkoznom.
    
    - Találkozott Magyarországon erdélyi menekültekkel is?
    
    - Csak egyszer, mert ezek főleg az ország keleti részén vannak, de
vagyok kapcsolatban az erdélyiekkel és nagyon remélem, hogy
sikerülni fog, hogy a közösség is segítse a menekülteket, mert
lassanként túl sok menekült érkezik Magyarországra, és
Magyarországnak egyszerűen nincsenek az anyagi eszközei, hogy
ezekkel foglalkozzon. Úgyhogy én remélem, hogy sikerülni fog a
közösséget rávenni, hogy segítsen. De persze, sajnos lehetőségeink
nem olyan nagyok, mert a - mondjuk egyes emberek szankciókról
beszélnek a Ceausescu uralma alatt lévő Románia ellen - én nem
hiszem, hogy ennek sikere legyen.
    
    Nagyobb és erősebb nemzetközi nyomásra lenne szükség, de népének
életszínvonala olyan alacsony, hogy már nyomás sem szolgálhatja
ügyünket, de mégis azt tapasztaltam, hogy még a legsötétebb zsarnok
is valamiképpen hallgat a nemzetközi véleményre - úgyhogy ezt kell
mobilizálnunk.
    
    - Hogy találja, milyen ma Magyarország?
    
    - Hát kérem szépen Magyarország egy - persze nagyon szegény -
állam, egy állam, amely nagyon szenvedett a mostanáig létező
szocialista rendszer alatt. Ennek a felszámolása is csak lépésről-
lépésre megy. Érdekes az, hogy éppen azok az emberek is, akik a
kommunista párt tagjai, most mindent próbálnak hogy magyarázzák,
hogy meg kell változtatni, hogy kell változtatni a gazdasági
rendszeren, egy hosszú út lesz, egy kritikus út lesz, az eljövendő
két év nagyon kritikus lesz ebből a szempontból, és ettől sok fog
függni a jövő számára is.
    
    - Mint politikus, mint az Európai Parlamentnek a tagja, hogy ítéli
meg a magyarországi lehetőségeket - Moszkva felől?
    
    - Moszkva most azt jelzi, hogy már nem hisz a Brezsnyev-
doktrinában, és hogy szóval nem fog beleavatkozni a magyar ügyekbe.
    
    Kérem szépen ez szépen hangzik, de azzal a hatalommal szemben,
amely háborút viselt Afganisztánban, amely Csehszlovákiát
megtámadta, amely Magyarországba bevonult 1956-ban, mindig vigyázni
kell. És ne felejtsük el azt, hogy van 62 ezer orosz katona még
Magyarországon. Ha ezeket visszavonnák, akkor persze már jobban
bízhatnánk, de itt vigyázni kell. A magyarok hát még emlékeznek
1956-ra, tudják, hogy mit csináltak akkor az oroszok, és van
mondjuk a légkörben egy erős feszültség, mert egyrészt van a nemzet
akarata gyors reformokra - másrészt azok, akik ma még várni
akarnak, mert nem biztosak abban, hogy mi történik az oroszokkal.
    
    - Ön milyen tanácsot adna Magyarországnak?
    
    - Kérem szépen én beszédemben azt a tanácsot adtam, hogy menjenek
lépésről lépésre. Ne próbálják a második lépést az első előtt tenni
- szóval mégis valamiképpen a lassú haladást tanácsoltam, habár nem
szabad megállni még egy percig sem. De lassan haladni a cél felé,
és a cél két pontban összefoglalható.
    
    Az egyik az, hogy az emberi jogok teljes biztosítása, és ebből a
szempontból mindig azt mondottam, hogy Magyarország - legalábbis
ami a nemzetiségi jogokat illeti, igen jó munkát végzett - és
másodszor, hogy minden esetre csak akkor lesz elfogadható, ha
tényleg bevezeti a pluralista demokráciát: azaz minden magyar
állampolgárnak legyen joga pártot alapítani, választásokon részt
venni - szóval egy olyan mint nálunk a nyugati demokráciában a
törvény.
    
    Több ilyen csoportokkal találkoztam: a Kisgazdapárt vezetőivel
találkoztam, a Demokrata Fórummal találkoztam, és azután több ilyen
alternatív csoporttal, amelyek főleg mondjuk egyes problémákkal,
mint Nagymarossal és más ilyen kérdésekkel foglalkoznak.
    
    Ha demokráciát akarunk, akkor mégis nem tudjuk teljesen
egységesíteni a magyar ellenzéket, mert ott minden van a
szociáldemokratákon egészen konzervatív, liberális, keresztény-
demokrata irányok léteznek ott -, úgyhogy mindig lesz egy bizonyos
sokszínűség. De másrészt azt hiszem, hogy sikeresek leszünk,
lehetünk abban, hogy az ellenzék bizonyos pontokban egységesen
lépjen fel, éspedig főleg a pluralizmus és emberi jogok ügyében.
    
    Egyelőre megintcsak azt mondom - mert ez véleményem szerint a fő
pont, hogy vigyázzanak, hogy haladjanak - de úgy, hogy biztosítva
haladjanak. Ne túlozzák a haladást, mert ha lassan megyünk,
gyorsabban érjük el a célt, minthogyha az útközben megbotlunk. Ezt
szeretném mindig mondani a honfitársaimnak, mert azt hiszem, hogy
ez ma a főkérdés nálunk.
    
    - Nagyon szépen köszönöm.
    
    - Tartsa fönn a kapcsolatot és nagyon köszönöm a felhívását.
    
    Viszontlátásra.
    
    - Köszönöm az interjút. +++
    


1989. március 12., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Kérem szépen Budapestről Ottó beszél. Tessék bemondani a rádióba: Gáspár Tiborné budapesti Déli Pályaudvar számadó helyettese visszaél a beosztásával, tekintettel arra, hogy a kommunista párttag, és ez összeférhetetlen a dolgozók szemében. Mindenki gyűlöli. Kérjük, mondják be, ha van egy kis lelkiismeretük, Gáspár Tiborné önként mondjon le a helyettes főnöki tisztségéről Sajnos visszaél a párt megbízatásával, mert ő párttag és a párt kisajátította magának a hatalmat. Sajnos ez igy is van. Követeljük, kérjük, Gáspár Tibornét váltsák le a megbizatása alól, tehát ne legyen helyettes főnök. Köszönjük, kérjük mondják be a telefonba, illetve a rádióba."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD