Rendszerváltás és az MTI

	A családegyesítés
(Fodor György) London, 1989. március 4. (BBC, Esti panoráma) - A többnyire a magyar kisebbséghez tartozó romániai állampolgárok, akik az utóbbi időben Magyarországra menekültek, igen gyakran hátrahagyták családjukat. Ami a szabályos úti okmánnyal érkezőket illeti, a román hatóságok szinte sohasem teszik lehetővé, hogy a család minden tagja együtt kiutazhassék, éppen azzal a céllal, hogy elrettentsék őket a disszidálástól. Az elmúlt évek során azonban egyre növekvő számban maradtak romániai állampolgárok Nyugaton, majd idővel menekült státust kaptak, s az illető, kormányokhoz, illetve nemzetközi szervezetekhez fordultak, hogy segítsék elő a családegyesítést. Igen sok családnak sikerült ilyen formán elérnie, hogy újra együtt lehessenek, s az a benyomás alakult )ki, hogy a román hatóságok azért engedtek az ilyen irányú kérelmeknek, hogy ne veszélyeztessék a Nyugattal kialakított jó kapcsolatokat. Mindez azonban nem állt a Magyarországra került menekültek esetére. A magyar hatóságok már tavaly felvetették a problémát, annak a tárgyalássorozatnak a keretében, mely a nézeteltéréseket volt hivatott tisztázni, de a magyar fél állítása szerint csak kitérő választ kaptak. Úgy nézett ki, hogy a csonka családok, melyek száma egyre nőtt a Magyarországra érkező menekültek számának felduzzadásával, hosszú időn keresztül nem egyesülhetnek. Néhány magyar származású romániai menekült végül Magyarországról továbbutazott Nyugatra, azt remélvén, hogy így könnyebben elérhetik a családegyesítést. Sokuk pedig fontolgatni kezdte ugyanezt a sikerrel kecsegtető megoldást. Néhány nappal ezelőtt Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes, aki egyben a kormányközi menekültbizottság elnöke, újságírók előtt kijelentette: a román hatóságok újabban engedélyezik, hogy feleségek csatlakozhassanak férjükhöz, illetve gyermekek édesapjukhoz. Pénteken az MTI jelentette, hogy az első csoport Csengersimánál átlépte a magyar-román határt. A román hatóságok - Gál Zoltán, szerint - e rugalmasabb politikája feltehetőleg azzal áll összefüggésbe, hogy Magyarország csatlakozott a menekültekről szóló ENSZ-konvencióhoz Mostanáig a Magyarországra érkező román állampolgárok helyzete tisztázatlan volt. Nem adhatták fel román állampolgárságukat, de nem is vehették fel a magyar állampolgárságot, mivel a két ország nem ismeri el a kettős román-magyar állampolgárságot. Ugyanakkor azonban nem folyamodhattak menekült státusért sem. Ennélfogva nem lehetett érvényesíteni a családegyesítés jogát, hacsak nem humanitárius megfontolásokból. Most azonban annak nyomán, hogy Magyarország elfogadja az ENSZ-menekültekről szóló előírásait, a helyzet megváltozik. Románia ellen máris több ENSZ-intézmény szót emelt, köztük a Genfben székelő emberjogi bizottság. A román hatóságok most azon igyekeznek, hogy megcáfolják az emberi jogok megsértéséről szóló állításokat.. Miközben igen nehéz minden kétséget kizáróan megállapítani az emberi jogok megsértését egy olyan országban, mely elzárkózik a nemzetközi tényfeltárás elől, a szétválasztott családok esete könnyen igazolható, és újraegyesítésük nemzetközileg elismert emberi jog. A román fél mostani rugalmasabb politikája csak elébe megy egy nehezen védhető álláspont bírálatának. Egyben arra is módot ad, hogy Románia más kérdésekben továbbra is hajthatatlannak mutatkozzék. +++ 1989. március 4., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »