Rendszerváltás és az MTI

	A Független Jogász Fórum választmányának nyilatkozata az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásáról (2. rész) (OS)
Hasonló a helyzet a gyakorlati jogászok választhatóságával. Itt a legalább húsz éves (folyamatosnak tekinthető) szakmai gyakorlatot kell olyan munkakörben letölteni, amelynek ellátásához állam- és jogtudományi végzettség szükséges. Ez a rendelkezés a szakmai gyakorlat fogalmát szűkítően értelmezi. Csakis ezek a valóban jogászi munkakörök, csakis az ezeknek megfelelő munkakörben szerzett nagy szakmai tapasztalat kvalifikálhatnak valakit az alkotmánybírói méltóságra. Ha a jogi végzettség ,,szükségessége,, nem jogszabályi követelmény lenne, akkor az csupán annyit jelentene, hogy az adott munkakör ellátáshához a jogi végzettség mintegy előnyös. Eképpen bármely vállalat-, hivatalvezető, igazgatási szervező, büntetésvégrehajtási parancsnok, bűnügyi tudósító, vagy funkcionárius hivatkozhatna arra, hogy a munkájához szüksége van jogi végzettségére is. Ezzel az alkotmánybírói méltóságra szóbajöhető személyek köre minden, legalább húsz évvel ezelőtt végzett jogászra kiterjedne. Értelmezésünket alátámasztja a törvény keletkezéstörténete is. A háromoldalú tárgyalások során az Ellenzéki Kerekasztal javaslata az volt, hogy bírák, ügyészek, ügyvédek és jogtanácsosok közül válasszák az alkotmánybíróság gyakorló jogász tagjait. Ez biztosította volna ugyanis a szükséges jogalkalmazói tapasztalatot. Az MSZMP delegációjának javaslatára állapodtak meg a jelenlegi szövegben. Ez végsősoron oda vezetett, hogy alkotmánybíró lehet az olyan gyakorló jogász is, aki szakvizsga híján nem is lehetne bíró, ügyész, ügyvéd, vagy jogtanácsos. Ez a kiterjesztő jogértelmezés azonban megengedhetetlen. Az Alkotmánybíróságnak felül kell állnia a napi politikai és pártérdekeken. A pártoknak a jelölőbizottságban kiegyenlítő funkciója van: a Parlamentben jelenlévő politikai erőknek megegyezésre kell jutniuk az alkotmánybírák személyét illetően. A pártfelettiséget fejezi ki az alkotmánynak az a rendelkezése is, hogy az alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados szótöbbséggel választja meg. Mindezzel az állna összhangban, ha a jelölőbizottságban a jelölés is hasonló arányban történne. Ha a 11 szavazatból 7 lenne szükséges az érvényes jelöléshez, a pártok közötti megegyezés legteljesebb mértéke biztosított lenne anélkül, hogy a legnagyobb kéviselettel rendelkező párt vétójoggal rendelkezne. Mivel az alkotmánybírákat jelölő ad hoc bizottság maga határozza meg eljárását, egy ilyen megoldásnak sem lenne semmi akadálya. a Független Jogász Fórum választmánya (OS) 1989. november 12., vasárnap 13:00
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »