Rendszerváltás és az MTI

	Gorbacsov-beszéd - részletes (2. rész)
A főtitkár a továbbiakban sorra vette a különböző időszakok agrárpolitikai elveit, amelyek vagy önmagukban hordozták a kudarcot, vagy megvalósításuk nem volt következetes, s így vezettek el a 80-as évek szovjet mezőgazdasági helyzetéhez, amikor is halaszthatatlan intézkedések váltak szükségessé. Az 1982-ben elfogadott élelmiszerprogram egyik fő hibájául azt rótta fel, hogy a lenini elvek írott malaszttá lettek, a gyakorlatban pedig az utasításos módszerekkel helyettesítették őket. - Olyan agrárpolitikát kell meghírdetnünk, amelynek megvalósítása már a közeli jövőben csökkentené az élelmiszer-probléma élességét, majd pedig a XIII. ötéves tervidőszakban lehetővé tenné megfelelő mennyiségű és minőségű mezőgazdasági termékek előállítását, s kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátást eredményezne - hangoztatta Mihail Gorbacsov. Mint mondta, az SZKP KB Politikai Bizottsága szerint a korszerű agrárpolitika kulcskérdése a falu gazdasági viszonyainak gyökeres átalakítása. Ezzel összefüggésben sürgette azoknak a túlhaladott nézeteknek az elvetését, amelyek szerint több technikával, műtrágyával, építőanyaggal, beruházással egyszerűen megoldható lenne a probléma. Az eddigi tapasztalatokra hivatkozva komoly hibának nevezte ezt a fajta megközelítést, hiszen a legfőbb ok nem az anyagi-műszaki források szűkös voltában keresendő. - A gazdasági viszonyok és a szociális körülmények mélyreható változása nélkül sem a beruházások, sem a technika nem hozhatnak eredményt - hangsúlyozta. A mezőgazdasági viszonyok átalakítása elméletben és gyyakorlatban egyaránt szükségessé teszi a szocialista tulajdonra vonatkozó nézetek felülvizsgálatát. A termelőeszközök szocialista tulajdonának különböző formáit egyenjogúnak kell tekinteni, mint ahogy a rájuk épülő gazdálkodási módszereket is. Széles körű lehetőségeket kell biztosítani a különféle gazdálkodási formáknak, kezdve a kolhozoktól, egészen a kisegítő gazdaságokig - vélekedett Gorbacsov. Ezzel párhuzamosan új hozzáállást sürgetett a családi és egyéni paraszti gazdálkodás vonatkozásában, továbbá bátorította a részvényes kezdeményezéseket is. Az egyik legfontosabb, ha nem a döntő útnak nevezte a bérleti szerződéses rendszer fejlesztését, mert - megítélése szerint - ebben a formában lehet a leginkább érvényre juttatni az egyéni érdekeltség lenini elvét, újjáéleszteni a gazdatudatot. Ez utóbbi kapcsán nem hagyta szó nélkül a bérleti szerződéses rendszerrel szembeni ellenállást. (folyt.) 1989. március 16., csütörtök 07:28
Vissza » Folytatásokkal »