|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
A Conrad-féle kémügy
"Mi vette rá Conrad őrmestert arra, hogy a magyaroknak kémkedjék?
Lényegében a pénz. Valószínűnek tartják, hogy svájci bankszámlákon
több mint kétmillió dollárt rejteget.
A pénz azonban nemcsak a magyar polgárok zsebéből származik. A
csehszlovák szomszédok is hozzájárultak soványka keményvaluta
tartalékukból Conrad őrmester vagyonához. Az őrmester ugyanis
rájött, hogy ugyanazokat a dokumentumokat, amiket a magyarok
megvettek, a csehszlovákok is megvennék. Így kétszer adott el
mindent, amire a szovjetek érdekes módon nem jöttek rá, pedig
Csehszlovákia alighanem szintén megosztja velük hírszerzésének
eredményeit. De ha rá is jöttek, mit zavarta őket, nem nekik került
pénzbe."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Demokrata Fórum országos gyűlése (1. rész)
|
1989. március 11., szombat - A több mint 13 ezres tagság képviseletében mintegy félezer küldött gyűlt egybe Budapesten a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában, ahol szombaton megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum kétnapos országos gyűlése. Az MDF első nagyszabású, országos rendezvényén megjelent Szűrös Mátyás, az országgyűlés elnöke. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője, s nagy számban vettek részt az eseményen a nemzetközi sajtó különböző orgánumainak munkatársai.
A tanácskozást Für Lajos, az MDF ideiglenes elnökségének tagja nyitotta meg, ezt követően kapott szót a mozgalmat az első közgyűlésig irányító testület több tagja, hogy számot adjon az eddigi működésről, az MDF helyzetéről. Az elsőként felszólaló Csoóri Sándor kiemelte: tévedés lenne azt hinni, hogy az MDF értelmiségi csoportosulás, úgymond az írók, tollforgatók játéktere. E szellemi mozgalom valójában politikai küzdőterep. Ezt követően felvetette - mint a tanácskozás során csaknem valamennyi felszólaló - hogy az MDF továbbra is mozgalomként működjön-e vagy alakuljon párttá. Csoóri Sándor úgy vélekedett: a párt vagy nem párt kérdése voltaképpen elszegényítő gondolat, s eltereli a figyelmet a jelenleg legfontosabb feladatról, az összefogásról, az egység megteremtéséről. Bíró Zoltán előadásában áttekintette, s egyúttal mérlegelte az MDF eddigi tevékenységét. Hangsúlyozta: annak idején az MDF úgy jött létre, hogy néhány értelmiségi nem tudta már szó nélkül hagyni azt a gazdasági és politikai hanyatlást, amely az ország katasztrófájával fenyegetett, s fenyeget még ma is. A párttá alakulás kérdéséről Bíró Zoltán kifejtette: elkerülhetetlen, hogy az MDF - amennyiben részt kíván venni a politikai életben - előbb vagy utóbb megszervezze a maga pártját, de egyáltalán nem mindegy, hogy ez mikor történik. Mindenesetre leszögezte, hogy akár pártként, akár mozgalomként, az MDF-nek jelen kell lennie a következő választásokon. Az átmenet időszakára egy alkotmányozó nemzetgyűlés létrehívását szorgalmazta Bíró Zoltán, mert úgy vélekedett, hogy a koalícióra sem az MSZMP, sem a többi, alakulóban lévő párt még nem kellően felkészült. (folyt.köv.)
1989. március 11., szombat 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Demokrata Fórum országos gyűlése (2. rész)
|
Lezsák Sándor a helyi szervezetek létrejöttéről, a taglétszám alakulásáról beszámolva határpontként jelölte meg a mostani tanácskozást. Mint mondotta: ezzel véget ért az úgynevezett hőskorszak, a mozgalom kezdeti időszakának fejezete lezárult. Az ideiglenes elnökség tagjainak felszólalása után megkezdődött a vita az MDF program- és alapszabálytervezetéről, lehetőségeiről, feladatairól. Többen úgy vélték: várni kell a párttá alakulással. Ezt azzal indokolták, hogy a párttá szerveződést alaposan elő kell készíteni, megteremtve a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket. Elhangzott az is: a párttá alakulást követően sem válna feleslegessé az MDF mint szellemi mozgalom, sőt a párt és a fórum egymás kiegészítői lehetnének. (folyt.köv.)
1989. március 11., szombat 16:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Demokrata Fórum országos gyűlése (3. rész)
|
A vitában többen hangsúlyozták azt is, hogy az MDF-re, mint egyfajta alternatív népfrontra, illetve szellemi koalícióra van szükség amíg a demokrácia jobban meg nem erősödik hazánkban. Készülődni kell a választásokra is, a helyi csoportoknak az alkotmányozásban, a törvénytervezetek vitájában aktívan részt kell venniük - jelezték a felszólalók. A vitában erőteljesen megfogalmazódott, hogy az MDF-nek - ha komoly szerepet kíván játszani az ország politikai életében - párttá kell alakulnia. Az országos gyűlés résztvevői nagy többséggel elfogadták Csengey Dénes író javaslatát, hogy alakuljon egy pártszerveződést előkészítő bizottság, amely két hónap múlva jelentést tesz majd az elnökségnek. A gyűlés első napjának a tervezetek feletti vita, s a párttá alakulás kérdése mellett kiemelt témája volt egy határozottan politizáló, saját sajtóorgánum: napilap alapítása is. Az országos gyűlés első napján a leendő napilap próbaszámaként megjelent az MDF-újság első száma, s ezt követi vasárnap a második. Közlik a gyűlésen elhangzott felszólalásokat, interjúkat, elemzéseket és a helyi szervezetek dokumentumait. A harmadik, hétfőn megjelenő lapot március 15-ének szentelik a szerkesztők. Az alapszabálytervezet és a programtervezet vitái vasárnap tovább folytatódnak. (MTI)
1989. március 11., szombat 20:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kérem szépen Budapestről Ottó beszél. Tessék bemondani a rádióba: Gáspár Tiborné budapesti Déli Pályaudvar számadó helyettese visszaél a beosztásával, tekintettel arra, hogy a kommunista párttag, és ez összeférhetetlen a dolgozók szemében. Mindenki gyűlöli. Kérjük, mondják be, ha van egy kis lelkiismeretük, Gáspár Tiborné önként mondjon le a helyettes főnöki tisztségéről Sajnos visszaél a párt megbízatásával, mert ő párttag és a párt kisajátította magának a hatalmat. Sajnos ez igy is van. Követeljük, kérjük, Gáspár Tibornét váltsák le a megbizatása alól, tehát ne legyen helyettes főnök. Köszönjük, kérjük mondják be a telefonba, illetve a rádióba."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|