 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
A Conrad-féle kémügy
"Mi vette rá Conrad őrmestert arra, hogy a magyaroknak kémkedjék?
Lényegében a pénz. Valószínűnek tartják, hogy svájci bankszámlákon
több mint kétmillió dollárt rejteget.
A pénz azonban nemcsak a magyar polgárok zsebéből származik. A
csehszlovák szomszédok is hozzájárultak soványka keményvaluta
tartalékukból Conrad őrmester vagyonához. Az őrmester ugyanis
rájött, hogy ugyanazokat a dokumentumokat, amiket a magyarok
megvettek, a csehszlovákok is megvennék. Így kétszer adott el
mindent, amire a szovjetek érdekes módon nem jöttek rá, pedig
Csehszlovákia alighanem szintén megosztja velük hírszerzésének
eredményeit. De ha rá is jöttek, mit zavarta őket, nem nekik került
pénzbe."
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar-román viszony - Argumenti i Fakti 1.
|
Barta György, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. március 5. vasárnap (MTI-tud.) - A magyar-román viszonyról, a két ország közti feszültség okairól közölt terjedelmes cikket az Argumenti i Fakti című szovjet hetilap legfrissebb száma.
T. Iszlámov, a történettudományok doktora a lap hasábjain
megállapította: a feszültség a két ország között nem újkeletű,
gyökerei a régmúltba nyúlnak vissza. A szerző a mai magyar
történetírás szemléletével összhangban vázolta Erdély történetét a
magyar honfoglalástól egészen a második világháborút követő párizsi
békeszerződésig. Utalt rá, hogy Erdély a 16-17. században és a 18.
sz. elején a magyar függetlenségi harcok bástyája, a nemzeti kultúra
bölcsője volt. Rámutatott, hogy századokon át éltek együtt e
területen magyarok, románok, németek, szerbek. Megemlítette, hogy a
hivatalos román történetírás szerint a románok ősei már a Római
Birodalom utolsó századaiban megjelentek Erdély területén.
A párizsi békeszerződést és az 1975-ös helsinki záródokumentumot
aláírva Magyarország egyértelműen lemondott minden területi
követelésről szomszédaival szemben - emlékeztetett a szovjet
történész.
T. Iszlámov emlékeztetett arra, hogy az utóbbi két évtizedben
gyakori volt a vita a magyar és a román történészek között a két nép
történelméről. A korábbiakat azonban kiterjedtségében és a
szenvedélyek hőfokában messze felülmúlta az a vita, amely 1986-ban
az Erdély története című háromkötetes történeti mű magyarországi
kiadása nyomán robbant ki. Bukarestben már a kiadás puszta tényét is
a román belügyekbe való beavatkozásként fogadták, holott a kötet
szerzői hangsúlyozták, hogy kizárólag a tudományos tárgyilagosság
szempontjai vezérelték őket, gondosan kerültek mindent, ami mások
nemzeti érzékenységét sérthetné. A cikk szerzője szerint tovább
éleződött a helyzet, amikor a múlt év elején a magyar vezetés
kinyilvánította, hogy az anyaország határain túl élő magyarok is a
magyar nemzet részét képezik, és joggal számíthatnak a Magyar
Népköztársaság segítségére. (folyt.)
1989. március 5., vasárnap 10:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kérem szépen Budapestről Ottó beszél. Tessék bemondani a rádióba: Gáspár Tiborné budapesti Déli Pályaudvar számadó helyettese visszaél a beosztásával, tekintettel arra, hogy a kommunista párttag, és ez összeférhetetlen a dolgozók szemében. Mindenki gyűlöli. Kérjük, mondják be, ha van egy kis lelkiismeretük, Gáspár Tiborné önként mondjon le a helyettes főnöki tisztségéről Sajnos visszaél a párt megbízatásával, mert ő párttag és a párt kisajátította magának a hatalmat. Sajnos ez igy is van. Követeljük, kérjük, Gáspár Tibornét váltsák le a megbizatása alól, tehát ne legyen helyettes főnök. Köszönjük, kérjük mondják be a telefonba, illetve a rádióba."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|