Rendszerváltás és az MTI

	A menekültek jogai (2. rész)
A Külügyminisztériummal együttműködve bekapcsolódhatna ez a hivatal a menekültek ügyeivel foglalkozó nemzetközi szervezetek tevékenységébe. Kapcsolatot tarthatna az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, a Nemzetközi Vöröskereszttel, illetőleg külföldi magánszervezetekkel, alapítványokkal, egyházi szervezetekkel. Ezt a hivatalt fel kellene jogosítani arra, hogy - első fokú szervként - döntsön a menedékért folyamodók ügyében. Célszerű lenne megvizsgálni, miként kísérhetné figyelemmel a külföldön élő magyar kisebbség jogainak érvényesülését, hogyan tarthatna kapcsolatot a kisebbségek érdekvédelmi és -képviseleti szerveivel. Elsősorban koordináló szerv lehetne. Összehangolná azoknak a szervezeteknek a tevékenységét, amelyek hivatottak megoldani a menekültek valamilyen problémáját. A kötetben közzétett más tanulmányok szerzői a menekültekre vonatkozó nemzetközi szabályozásról, más országok nemzetiségi és menekültügyi politikájáról, a romániai magyarság és a hazánkban letelepedni kívánó menekültek helyzetéről írtak. Ezeket az írásokat - mellékletként - a nemzeti kisebbségek jogaival és a menekültekkel kapcsolatos nemzetközi egyezmények, illetve egyes államok belső joghatóságában alkotott törvények szemelvényei egészítik ki. (MTI) 1989. február 21., kedd 17:44
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A menekültek jogai (1. rész)
1989. február 22., szerda - Szükséges lenne országos menekültügyi hivatal létesítése - javasolták a Nemzeti kisebbségek és a menekültek jogai cimű tanulmánykötetben, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Államtudományi Kutatások Programirodája adott ki ezekben a napokban. A könyv szerkesztője dr. Timoránszky Péter - aki az Igazságügyi Minisztériumban alakult alkotmányelőkészítő bizottság tagja - cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy most, amikor a romániai magyarok ezrei menekülnek hazánkba, újra felvetődött a régi igény: állami szerv foglalkozzék a menekültek problémáival. A kormány által e célra létrehozott bizottság ugyanis nem képes megbirkózni a rá háruló sok feladattal. A romániai menekülteket főleg társadalmi szervezetek és egyházak karolták fel. A menekültügy és a menedéknyújtás az állam hatáskörébe tartozik. A menedéknyújtás az állami szuverenitás gyakorlásának egyik megnyilvánulási formája, törvényileg szabályozott keretek között történhet - hangsúlyozta. Az országos menekültügyi hivatal hatás- és feladatkörébe tartozhatnának a menekültek élelmezésével, segélyezésével, álláshoz és lakáshoz juttatásával, gyógykezeltetésével, oktatásával, jogvédelmével és családegyesítési problémáival kapcsolatos ügyek. Együttműködhetne más szervekkel a menekültek érdekvédelme, biztonsága, más országba utazása ügyében. Nem látják okát annak - hangsúlyozta Timoránszky Péter - hogy a menekültek miért ne utazhatnának tovább, akár végleges letelepedés szándékával az őket befogadó más országba. A kivándorlás, illetve a letelepedés helyének megválasztása olyan jog, amelyet több nemzetközi egyezmény minden állampolgár számára biztosít, s Magyarország részt vesz ezekben az egyezményekben. A menekülteket - ha élni kívánnak e jogokkal - a menekültügyi hivatal láthatná el a szükséges útiokmányokkal. Ugyancsak e hivatal vizsgálhatná továbbutazásuk lehetőségeit, körülményeit és más hazai, valamint külföldi szervekkel együttműködve segíthetné a menekültek továbbutazását. (folyt.köv.) 1989. február 21., kedd 23:26
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A menekültek jogai (2. rész)
A Külügyminisztériummal együttműködve bekapcsolódhatna ez a hivatal a menekültek ügyeivel foglalkozó nemzetközi szervezetek tevékenységébe. Kapcsolatot tarthatna az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, a Nemzetközi Vöröskereszttel, illetőleg külföldi magánszervezetekkel, alapítványokkal, egyházi szervezetekkel. Ezt a hivatalt fel kellene jogosítani arra, hogy - első fokú szervként - döntsön a menedékért folyamodók ügyében. Célszerű lenne megvizsgálni, miként kísérhetné figyelemmel a külföldön élő magyar kisebbség jogainak érvényesülését, hogyan tarthatna kapcsolatot a kisebbségek érdekvédelmi és -képviseleti szerveivel. Elsősorban koordináló szerv lehetne. Összehangolná azoknak a szervezeteknek a tevékenységét, amelyek hivatottak megoldani a menekültek valamilyen problémáját. A kötetben közzétett más tanulmányok szerzői a menekültekre vonatkozó nemzetközi szabályozásról, más országok nemzetiségi és menekültügyi politikájáról, a romániai magyarság és a hazánkban letelepedni kívánó menekültek helyzetéről írtak. Ezeket az írásokat - mellékletként - a nemzeti kisebbségek jogaival és a menekültekkel kapcsolatos nemzetközi egyezmények, illetve egyes államok belső joghatóságában alkotott törvények szemelvényei egészítik ki. (MTI) 1989. február 21., kedd 23:26
Vissza »