Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (41. rész) - Kulcsár 11.
A Minisztertanács a megnövekedett hatáskörre tekintettel elsősorban a többletlétszám-igényt biztosítja. Ez a költségvetés további terhelése nélkül, más szervektől való ésszerű létszámátcsoportosítás útján lehetséges. Ha azok a jogszabály-változások, amelyek valamely szervre többletfeladatokat hárítanak, bármilyen szakszerűen kidolgozottak legyenek is, a feltételek hiánya miatt nem valósulnak meg, többet ártanak, mint használnak. A jog uralma, a jogállam csak valóban érvényesülő jogszabályra épülhet - hangsúlyozta a miniszter. Végezetül a katonai büntetőjog és büntetőeljárás hatályáról szólt az expozéban. - Alapvető alkotmányos alapelv, hogy minden bűncselekményt elkövető személyt a rendes bíróságok vonjanak felelősségre, külön bírósági hatáskörbe csak rendkívül indokolt esetben kerüljenek. Ez az elv a katonákra vonatkozó büntető anyagi és eljárási szabályok körében nem érvényesül töretlenül. A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv a büntetőjogi felelősségrevonás szempontjából katonának tekinti a fegyveres erők: a Magyar Néphadsereg és a BM Határőrség tényleges, valamint a fegyveres testületek: a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület és a munkásőrség hivatásos állományú tagjait. A katona fogalmának ezen meghatározása önmagában, de nemzetközi összehasonlításban is széles körű. Ezért a kormány által elfogadott javaslat katonának csak a néphadsereg és a határőrség tényleges állományú tagjait, és azokat tekinti, akik nem a fegyveres erőknél teljesítenek tartalékos katonai szolgálatot. Ennek megfelelően a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület és a munkásőrség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek katonai bűncselekmény tettesei, és az általuk elkövetett bűncselekményekért a rendes bíróságok előtt felelnek. Alkotmányos alapelvünk az is, hogy bűncselekményt csak bíróságok bíráljanak el. Ezért a javaslat megszünteti, hogy a parancsnokok katonai, illetőleg köztörvényi vétséget, valamint három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő katonai bűntetett fegyelmi eljárásban bíráljanak el. A javaslat szűkíti a katonai bírósági hatáskört azzal is, hogy a katonai bíróságok hatáskörét a fegyveres erők tagjai által elkövetett katonai bűncselekményekre korlátozza. A katonák által elkövetett közönséges bűncselekmények elbírálása ezáltal tehát a rendes bíróságok hatáskörébe kerül. (folyt. köv.) 1989. szeptember 26., kedd 19:04
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »