Rendszerváltás és az MTI

	A Minisztertanács ülése
----------------------- München, 1989. október 4. (SZER, Világhíradó) - A mindennapi életben akad még hétköznap a pártkongresszusig. Egy tipikusan hétköznapi hír, hogy a kormány január 1-jével szabadárasnak nyilvánította a létfontosságú élelmiszereket, kivéve a legolcsóbb tipusú tejet és kenyeret, s ezzel kiváltotta mindkét szakszervezet, a SZOT és a független TDDSZ tiltakozását. A kormánynál maradva ma sajtótájékoztatót tartott a Minisztertanács. A nemrég véget ért rendezvényen Kasza László képviselte szerkesztőségünket. Mindenekelőtt lássuk a mai sajtókonferencia témáit: 1.) A magyar szovjet gazdasági kapcsolatok. 2.) A terv koordinálása a KGST-országokon belül. 3.) A társadalmi szervezetek vagyoni helyzete. 4.) Személyi kérdések. 5.) Politikai konzultációk. 6.) Október 23. megünneplésének kérdése. Bajnok Zsolt, a szóvivő nem hagyott kétséget afelől - ami az első témakört illeti, és itt most összevonnám az első és második pontot -, hogy ezek bizony sok gondot okoznak a magyar kormánynak, amely sok kérdésben, több kérdésben javításokat javasol, mégpedig távlati javításokat, ahogyan ezt Bajnok Zsolt kifejezte, utalva ezzel arra is, hogy a mostani helyzettel nincsenek megelégedve. Kérdésemre: mondja meg már pontosan, tehernek tekinti-e a magyar kormány a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolatokat vagy kötődéseket és ugyanígy a KGST-vel kapcsolatban, a szóvivő ezt válaszolta: (folyt.) 1989. október 4., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A Minisztertanács ülése - 1. folyt.
Ennek vannak természetesen kötelezettségei számunkra, amelyek alkalmanként terhesek lehetnek. Vannak nehézségei, amelyeket érzékelünk és látunk, de egyik legnagyobb aggodalmunk éppen az, hogy ennek az együttműködésnek és kapcsolatrendszernek az intenzitása és a volumene sajnos nem emelkedő tendenciát mutat, hanem csökken, errodálodik. A kétoldalú kapcsolatokon túltekintve a KGST-országokkal lebonyolított árucsereforgalom, egyáltalán a kialakult gazdasógi kapcsolatrendszert magyar részről, a magyar gazdasági vezetés nagyon sokszor, sok helyütt és sok formában bírálta. Megítélésünk szerint rendkívül sok a kiaknázatlan lehetőség, rendkívül sok e kapcsolatrendszerben a konzervativizmus, sokkal több piaci elem lenne szükséges, hogy érvényesüljön, sokkal inkább kellene az áru- és pénzviszonyoknak jelen lenniük ezekben a kapcsolatokban, mert megítélésünk szerint a KGST-országok megújulása nélkül a magyar gazdaság nehézségein sokkal később és sokkal nagyobb áldozatok árán tudunk átlábalni. Így Bajnok Zsolt, és a szavaihoz gondolom nem kell kommentárt fűzni. Talán még megjegyeznénk azt, hogy ő is hozzátette: ez a változás, amely tulajdonképpen a konvertibilis elszámolásra megy ki, nehézséget, problémát jelent több magyar vállalat számára is. Olyan vállalatok számára, amelyek eddig a Szovjetuniónak termeltek és azt az árut, amelyet a Szovjetunió eddig átvett, máshol, más piacon nem tudják eladni. Második nagy témakör a társadalmi szervezetek vagyona. Megtudták a sajtókonferencia résztvevői, hogy ebben az évben a munkásőrség kapta az úgynevezett társadalmi szervezetek részéről a legnagyobb állami támogatást, mégpedig 976 millió forintot, második helyen az MSZMP áll 869 millióval, a Hazafias Népfront a harmadik 314-el. A munkásőrség egyébként számos más témakörben is szerepelt. (folyt.) 1989. október 4., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A Minisztertanács ülése - 2. folyt.
A szóvivő, bár nem mondta ki, nem hagyott kétséget afelől, hogy a kormány önmaga számára máris eldöntötte a problémát: a munkásőrséget valamilyen formában fel fogja számolni. Hangsúlyozom, ezt nem így mondta a szóvivő, hanem sokkal diplomatikusabban. Hangsúlyozta, hogy december helyett már ebben a hónapban végső döntést fog hozni a kormány a munkásőrség kérdésében. Hozzátette azt - és ez is hozzátartozik a képhez, amiből azt hiszem nem túlzás arra következtetni, hogy a munkásőrséget felszámolják -, hogy Borbély Sándort, a Munkásőrség vezetőjét érdemei elismerése mellett menesztették állásából, illetve elengedték nyugdíjba. És maradjunk itt még egyszer a személyi kérdéseknél. Tabajdi Csaba, az MSZMP külügyi osztályának helyettes vezetője miniszterhelyettesi kinevezést kapott, ő lesz a Minisztertanács nemzetiségi titkárságának vezetője. Következő témakör október 23-ika. Feltehetően ez az a témakör, amellyel a legkevésbé fog egyetérteni a demokratikus ellenzék, az ellenzéki pártok. A kormány azon a véleményen van, hogy október 23-nak a nemzeti megbékélés napjának kell lennie, nem pedig - ahogy az ellenzéki pártok, szervezetek követelik - nemzeti ünnepnek. A szóvivő idevonatkozó kérdésekre is hangsúlyozta, hogy megbékélésre van szükség, mert október 23-ikát úgy tekintik, hogy akkor voltak még akár családokon belül is olyanok, akik a barikád egyik, illetve a barikád másik oldalán harcoltak. Nos, az ellenzék véleménye mint tudjuk, ezzel szemben az, hogy nem szabad az áldozatokat és azokat összekeverni, egy kalap alá hozni, akik lőttek és akire lőttek. +++ 1989. október 4., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »