Rendszerváltás és az MTI

	MSZP - berlini beszámolók (1.rész)
Berlin, 1989. október 11. szerda (MTI-TUD) - Több berlini lap - így a Berliner Zeitung, a National-Zeitung, a Der Morgen és a Tribüne - szerdán Bernd Runge ADN-tudósító anyagával számolt be olvasóinak a hétvégén lezajlott budapesti pártkongresszus eredményeiről, a vitákról és az új Magyar Szocialista Párt megalakulásáról. A Neues Deutschland saját tudósítójának, Franz Hellingnek az írását közölte szerdán. Az ADN tudósítója írásában rámutat, hogy a kongresszusi küldöttek részben igen ellentmondásos vitát folytattak az új párt elvi dokumentumairól. A négynapos tanácskozásra rányomták bélyegüket a párton belüli különböző platformok. Ezek közül a legjelentősebb a reformszövetség - állapítja meg Bernd Runge -, amely tagjai közé sorolhatja az olyan vezető politikusokat, mint Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula. A platformok meghatározó szerepe Runge szerint abban is kifejezésre jutott, hogy a tényleges döntések és a fontos - köztük személyi - kérdésekről folytatott viták a háttérben zajlottak. A platformok képviselőinek egyik összejövetelén született meg az a döntés, milyen taktika követendő az MSZMP-nek európai baloldali szocialista párttá való átalakításakor. A párttagok egy része bírálta ezt az eljárást - írja az ADN tudósítója. Az MSZMP átalakulását nem támogatja az összes egykori MSZMP-tag. Így például az addigi főtitkár, Grósz Károly - aki egy megújuló, ám nem új párt mellett tört lándzsát - kijelentette: nem tudja elfogadni a kongresszus határozatát, és nem áll szándékában belépni az MSZP-be. Más kongresszusi küldöttek, köztük Berecz János, úgy nyilatkoztak, hogy továbbra is kommunistának és MSZMP-tagnak tekintik magukat. Barabás Jánost idézve Runge azt írja, hogy a párt alapszervezeteiben haragos visszhangot váltott ki az új párt megalapítása. A kongresszus utáni számos nyitott kérdés közé tartozik az is, milyen erős lesz az MSZP. Nyers Rezső pártelnök a vezető testület megválasztása után úgy vélte, a demonstrált egység legmagasabb árát azon párttagok jelentik, akik kívül maradnak a párton. (folyt.) 1989. október 11., szerda 12:39
Vissza »

	MSZP - berlini beszámolók (2.rész)
Még nem lehet tudni, hogy az MSZMP egykori 700 000 tagjából mennyien fognak csatlakozni az új párthoz. Ebből pedig következmények származnak arra vonatkozóan is, milyen hatékonyan tud fellépni az MSZP a parlamentben - írja az ADN budapesti tudósítója. Mindvégig heves összecsapások, viták jellemezték a fordulópontnak nevezett kongresszust - állapítja meg a Neues Deutschland tudósítója, Franz Helling, szót ejtve a vitákban fontos szerepet játszó platformokról. Külön kiemeli a pártok munkahelyi t evékenységéről folyt vitát, amely végül is az engedélyezés mellett kardoskodók nagyarányú győzelmével végződött. Helling a továbbiakban kitér a kongresszus több döntésére, így a munkásőrséggel kapcsolatos állásfoglalásra, a pártvagyon egy részének átengedésére, valamint arra, hogy a küldöttek október 23-ikát ,,az 1956-os népfölkelés kitörésére való emlékezés és a nemzeti megbékélés napjává,, nyilvánították. Ugyanakkor - mutat rá a tudósító - számos olyan kérdés megválaszolatlan maradt, amelyeknek megvitatása voltaképpen a kongresszus feladata lett volna. Helling a legfontosabb kérdésnek tartja azt, miképp viszonyul a mintegy 700 000 MSZMP-tag az új párthoz. További kérdések: vajon a magántőke mozgósításával gondoltak-e az illetékesek az ebből adódó szociális problémákra? Kovács Illés munkás-küldött szavait idézve a tudósító azt írja: ,,Az új pártnak vállalnia kell a múlt politikai örökséget, képviselnie kell a dolgozók érdekeit anélkül, hogy azok feje fölött hozna döntéseket.,, Végezetül Helling az ADN-tudósítójával csaknem azonos fordulatokat használva beszámol Grósz Károly és Berecz János nyilatkozatairól. +++ 1989. október 11., szerda 13:26
Vissza » A hírhez kapcsolódik »