|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Nagy Erzsébet párizsi sajtókonferenciája
"Ma déli
sajtókonferenciáján Nagy Erzsébet édesapja utolsó napjairól beszélt
és arról, hogy június 16-án - Nagy Imre kivégzésének 31.
évfordulóján - méltóképpen nyilvánosan eltemetik édesapját és 1956
más áldozatait a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában.
Reméli, hogy ez a parcella a tiszteletadás helye lesz, ahol
mindenki elhelyezheti majd virágait.
A hatóságok nem vesznek részt a temetésen - közölte. Arra a
kérdésre, ez a ő döntésük-e vagy a családé, hangsúlyozta, hogy
jómaga soha semmiben nem fordult a hatóságokhoz. Néhány család
kérte, hogy elvégezhesse az azonosítást. A maga részéről - s itt
tudósítónk megjegyezi, hogy megremegett a hangja - biztosan nem
ismerné fel édesapja maradványait.
Az édesapja kivégzéséről feltett kérdésre válaszolva Nagy Erzsébet
leszögezte: mind a mai napig soha semmi hivatalos értesítést nem
kapott a hatóságoktól édesapja, Nagy Imre sorsáról."
|
|
|
|
|
|
|
Erdélyi magyarok
|
Washington, 1989. március 28. (Amerika Hangja, Tudósítás) - Thassy Jenő egy jól ismert, ellenszenvet és rokonszenvet egyaránt kiváltó amerikai politikus levelét ismerteti, amit a romániai magyarság érdekében Mihail Gorbacsovhoz címzett: Edward Koch New York polgármestere az első amerikai közéleti személyiség, aki már egy évtizeddel ezelőtt kioktatta Románia vezetőit, Ceausescut az emberi jogokról, a szólás- valamint a tüntetés szabadságáról, most megint egyszer síkra száll az erdélyi magyarság sorsának megjavításáért. Koch polgármester levelet intézet a Szovjetunió vezetőjéhez, Mihail Gorbacsovhoz, sürgetve: lépjen közbe és gyakoroljon nyomást Románia vezetőjére. Most a New York-i polgármester levelét tolmácsolom hallgatóimnak: "Mr. Mihail Gorbacsov őexellenciájának, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniója Legfelső Tanácsa elnökének, Kreml, Moszkva. Kedves Elnök Úr! Azért fordulok Önhöz, hogy hangot adjak aggodalmamnak, amelyet Románia két és félmilliónyi magyar kisebbségének sorsa felett érzek, és hogy arra kérjem: növelje erőfeszítéseit sorsuk megjavítására. Glasznoszty és peresztrojka - az ön kormányzatának két jelszava, a nagyobb politikai és vallási szabadság reményét ébreszti milliókban, nem csupán a Szovjetunióban, hanem Kelet-Európában is és szerte a világon. De Romániában, az ottani magyar kisebbséghez még nem jutott el ez a reménysugár. Helyette ott a szocializmus nevében otthonaikat, falvaikat és kulturális központjaikat pusztítják. Amennyiben a Ceausescu-rendszer keresztülviheti a kilakoltatás, pusztítás és áttelepítésnek ezt a politikáját, úgy sikerül kigyomlálnia a magyar életet Romániából. Mint Románia legerősebb szövetségese, a Szovjetunió jelentős befolyással bír Ceausescu rendszerére. Ezért sürgetem Önt: szálljon a fenyegetett magyar kisebbség védelmére és mentse meg őket. Tudom, hogy 1987 májusában, amikor felkereste Romániát és találkozott Mr. Ceausescuval, bírálta kormányának túlkapásait. Tragikus módon azonban ezek nem csupán folytatódnak, hanem felfokozódtak. Így a falupusztítás terve is érvényben van és előrehalad. A magyar kisebbség gyermekeit arra kényszerítik, hogy családjuktól, otthonaiktól száz és száz mérföldekre fekvő iskolákba járjanak, a magyar kultúrát a cenzúra és a megfélemlítés fojtja el. Románia politikája nyíltan lábbal tiporja a nemzetközi törvényt. Amikor kihívóan nyilvánítja ki, hogy nem hajlandó a nemrégiben Bécsben tartott Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia által elfogadott emberi jogokat magára nézve kötelezőnek tartani - ugyanaz a konferencia 1991-ben Moszkvában ül majd össze -, Románia az univerzálisan elfogadott humanitárius értékekkel száll szembe és ezzel tovább távolodik az Európai Közösségtől. Túl mindazon a nyomáson, amit Ön képes közvetlenül gyakorolni a Ceausescu-kormányra, azt sürgetem, hogy a Szovjetunió vigye Románia ügyét az Egyesült Nemzetek genfi emberjogi bizottsága elé. Közös erőfeszítésre van szükség ott, hogy arra kényszerítsék Romániát, csatlakozzon a reformpolitikához és mindenekfelett állítsa le a falvak pusztítását. Az Ön segítségével egy küszöbön álló tragédia, Európa egyik legősibb kisebbségének elpusztítása elkerülhető lenne. Meg vagyok győződve, hogy a világ cinikusai kicsúfolják majd a javaslatot, hogy a Szovjetunió folyamodjon az Egyesült Nemzetekhez, egyik szövetségesének megrovására, mert az sérti az emberi jogokat. Ugyanakkor azonban milyen kiváló alkalom ez arra, hogy Ön rácáfoljon a cinikusokra, éspedig különösen most, amikor azon fáradozik, hogy Moszkvában rendezze az 1991-es Európai Biztonsági és Együttműködési Konferenciát. A legjobb kívánságokkal: Edward Koch, New York polgármestere." így szól a New York-i polgármester levele a szovjet vezetőhöz az erdélyi magyar kisebbség sorsának érdekében. +++
1989. március 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Olvasóink küldték:
1989 március 15-i, kaposvári szabad ünneplésre szólító plakát
SZER-hallgató telefonja:
"/FÉRFIHANG/ A FIDESZ kaposvári csoportja nevében beszélek Annyit szeretnék mondani, hogy megvolt fél hétkor kezdődött, és 8 óráig tartott a kaposvári független megemlékezés, amelyet a Fiatal Demokraták Szövetségének kaposvári csoportja, a Magyar Demokraták Fóruma és az SZDSZ kaposvári szervezetei közösen rendeztek, mintegy ötezer főnyi tömeg előtt. Nagyon jó, lelkes, néha már karneváli hangulatban zajlott le az egész. Minden atrocitás nélkül. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Független Jogász Fórum felhívást adott ki a magyarországi független politikai szervezetekhez. A jól megfogalmazott dokumentum az átmenet körében alapvető kérdésekkel foglalkozik és javasolja a független politikai szervezeteknek és pártoknak, hogy mindenekelőtt a választójog és Magyarország Alkotmányát illetően közös álláspontot dolgozzanak ki."
D6, a Független Jogászfórom felhívása független politikai szervezetekhez 03.15.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|