|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Nagy Erzsébet párizsi sajtókonferenciája
"Ma déli
sajtókonferenciáján Nagy Erzsébet édesapja utolsó napjairól beszélt
és arról, hogy június 16-án - Nagy Imre kivégzésének 31.
évfordulóján - méltóképpen nyilvánosan eltemetik édesapját és 1956
más áldozatait a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában.
Reméli, hogy ez a parcella a tiszteletadás helye lesz, ahol
mindenki elhelyezheti majd virágait.
A hatóságok nem vesznek részt a temetésen - közölte. Arra a
kérdésre, ez a ő döntésük-e vagy a családé, hangsúlyozta, hogy
jómaga soha semmiben nem fordult a hatóságokhoz. Néhány család
kérte, hogy elvégezhesse az azonosítást. A maga részéről - s itt
tudósítónk megjegyezi, hogy megremegett a hangja - biztosan nem
ismerné fel édesapja maradványait.
Az édesapja kivégzéséről feltett kérdésre válaszolva Nagy Erzsébet
leszögezte: mind a mai napig soha semmi hivatalos értesítést nem
kapott a hatóságoktól édesapja, Nagy Imre sorsáról."
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések
|
London, 1989. február 10. (BBC, Reggeli híradó) - A Központi Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze, hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956 népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni. Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok. Budapesten politikai szakértők azt mondják, hogy a legvalószínűbb a kompromisszum Pozsgay részlege között, amely gyors reformokat szeretne és a konzervatív beállítottságúak között, abban hogy megállapodnak a változások ütemének felgyorsításában és 1956 szerepének a csökkentésében. Grósz Károlyt, aki fokozatos hozzáállást hirdet a reformok kérdésében, támogatja a párt, de Pozsgay nagy támogatást élvez a lakosság körében és ez valószínűleg biztosítja a helyét a vezetésen belül. Bármennyire is eltérnek az 1956-ról mondott kijelentései a pártvonaltól, a konzervatív beállítottságúak a pártvezetőségen belül valószínűleg azon a véleményen vannak, hogy Pozsgay sokkal nagyobb veszélyt jelentene a párton kívül, mint a vezetésen belül. Sok párttag és független pártonkívüli is javasolta, hogy a mai megbeszélés legyen nyilvános. Közben pedig Oleg Bogomolov szovjet akadémikus kijelentette a héten, - a Szovjetunió nem érezné magát veszélyeztetve, ha Magyarország olyan messze menne, hogy teljesen nyugati típusú demokráciát tenne magáévá. Bár ez nem a moszkvai politikai vezetés hangja, a kijelentést eléggé fontosnak tartották Magyarországon ahhoz, hogy bekerültek a hivatalos lapokba tegnap, a reform vitát megelőző napon - mondja Sally Acroyd budapesti jelentésében. A Times vezércikkében foglalkozik az MSZMP Központi Bizottságának mai ülésével, melynek feladata a párt álláspontjának felülvizsgálása az 1956-os felkelés ügyében. A Times ismerteti a hivatalos álláspontot, hogy a szovjet beavatkozás a "forradalmi kormány kérésére" történt, mert a forradalom eredményei veszélyben voltak. A Times szerint világos, hogy megtört Kádár János varázsa, aki az országot vezette a szovjet beavatkozástól egészen tavalyi távozásáig. Ezek alatt az évek alatt az ország hazugságban élt. Magyarországon most a politikai élet kezdi utolérni a gazdasági fejlődést, amit olyan sokáig használtak pótlásképpen a politikai változás helyett. A Times szerint még egyáltalán nincs megnyerve az igazságért folyó ütközet, de ha Magyarország el tudja ismerni 1956 tényeit, az már jelentős győzelem lesz. +++
1989. február 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Olvasóink küldték:
1989 március 15-i, kaposvári szabad ünneplésre szólító plakát
SZER-hallgató telefonja:
"/FÉRFIHANG/ A FIDESZ kaposvári csoportja nevében beszélek Annyit szeretnék mondani, hogy megvolt fél hétkor kezdődött, és 8 óráig tartott a kaposvári független megemlékezés, amelyet a Fiatal Demokraták Szövetségének kaposvári csoportja, a Magyar Demokraták Fóruma és az SZDSZ kaposvári szervezetei közösen rendeztek, mintegy ötezer főnyi tömeg előtt. Nagyon jó, lelkes, néha már karneváli hangulatban zajlott le az egész. Minden atrocitás nélkül. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Független Jogász Fórum felhívást adott ki a magyarországi független politikai szervezetekhez. A jól megfogalmazott dokumentum az átmenet körében alapvető kérdésekkel foglalkozik és javasolja a független politikai szervezeteknek és pártoknak, hogy mindenekelőtt a választójog és Magyarország Alkotmányát illetően közös álláspontot dolgozzanak ki."
D6, a Független Jogászfórom felhívása független politikai szervezetekhez 03.15.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|