|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Nagy Erzsébet párizsi sajtókonferenciája
"Ma déli
sajtókonferenciáján Nagy Erzsébet édesapja utolsó napjairól beszélt
és arról, hogy június 16-án - Nagy Imre kivégzésének 31.
évfordulóján - méltóképpen nyilvánosan eltemetik édesapját és 1956
más áldozatait a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában.
Reméli, hogy ez a parcella a tiszteletadás helye lesz, ahol
mindenki elhelyezheti majd virágait.
A hatóságok nem vesznek részt a temetésen - közölte. Arra a
kérdésre, ez a ő döntésük-e vagy a családé, hangsúlyozta, hogy
jómaga soha semmiben nem fordult a hatóságokhoz. Néhány család
kérte, hogy elvégezhesse az azonosítást. A maga részéről - s itt
tudósítónk megjegyezi, hogy megremegett a hangja - biztosan nem
ismerné fel édesapja maradványait.
Az édesapja kivégzéséről feltett kérdésre válaszolva Nagy Erzsébet
leszögezte: mind a mai napig soha semmi hivatalos értesítést nem
kapott a hatóságoktól édesapja, Nagy Imre sorsáról."
|
|
|
|
|
|
|
Bécsi devizaelherdálás - japán értetlenség (1.rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. április 9. vasárnap (MTI-tud) - A magyar gazdaságpolitika anomáliái, a kereslet-kínálati viszonyok figyelmen kívül hagyásából származó, súlyos devizaveszteségekhez vezető, pazarló rugalmatlanság feletti értetlenségüknek adtak hangot japán közgazdászok.
A Nihon Keizai Simbun című befolyásos gazdaságpolitikai napilap vasárnapi számában bécsi tudósítójának a tollából azt a megdöbbentő tényt közölte, hogy április 3-7. között 900 ezer ember, azaz a magyar lakosság 9 százaléka utazott Ausztriába bevásárlási céllal, és csupán ez alatt az öt nap alatt körübelül 77 millió dollár értékű devizát költött el fogyasztási cikkekre. Ennél még sokkolóbb azonban Jamasita tudósító osztrák üzleti körökből származó elemzéseken alapuló megállapítása arról, hogy ,,az 1988. január 1-jén bevezetett új útlevélrendelkezés óta körübelül 5 milliárd dollár hagyta el a turisták zsebében Magyarországot, amelynek a külföldi adósságállománya közel áll a 20 milliárd dollárhoz.,, A japán közgazdászok értetlenül állnak a jelenséggel szemben és felvetik: miért nem oldotta meg a kormány ennek a hallatlanul nagy összegnek a mobilizálását oly módon, hogy amire a lakosságnak szüksége van, nagyban - nagykereskedelmi, kedvezményes beszerzési áron - vásárolta volna fel Ausztriában és árusította volna devizáért Magyarországon? Még akkor is busás haszonra tett volna szert az ország - folytatódik az érvelés -, ha a bécsi fogyasztói áraknál olcsóbban hozták volna forgalomba az elektronikai és egyéb háztartási készülékeket, akár lemondva a kiskereskedelmi árrés egy részéről is. Íly módon a lakosság is jól járt volna, mert olcsóbban és jóval kényelmesebben jutott volna azokhoz a fogyasztási cikkekhez, amelyekért kénytelen volt Ausztriába utazni. Becslések szerint csupán az április első hetében tapasztalt, minden képzeletet felülmúló kirajzás idején legalább 200 millió forintot költött a lakosság, csak üzemanyagra, ami szintén megtakarítható lett volna. (folyt.köv.)
1989. április 9., vasárnap 09:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bécsi devizaelherdálás - japán értetlenség (2.rész)
|
A szocialista gazdaság az összes hangoztatott reformtörekvés ellenére abszolút rugalmatlan, hívták fel a figyelmet Tokióban, hivatkozva arra, hogy még abból sem okultak Magyarországon, hogy az osztrák kereskedők milyen hihetetlenül rugalmasan reagáltak a magyar invázió-sorozatra, már egészen a határátkelőhelyekig előretolva értékesítési láncukat - amint arról Jamasita tudósító és a többi japán újság is többszor beszámolt. A magyar lakosság devizatartalékain alapuló vásárlóerő rendkívül nagynak bizonyult, írja a Nihon Keizai Simbun, rámutatva arra is, hogy ennek a döntő hányada nem a legális devizavásárlásokból, hanem a külföldön élő rokonoktól, illetve a Magyarországra látogató nyugati turistáknak nyújtott szolgáltatásokból származik. Ha ezt az 5 milliárd dollárnyi devizát mobilizálni tudta volna a magyar gazdaság, akkor megnyugtatóan meg tudta volna oldani a legkeresettebb hiánycikkekből az ellátást és a befolyó pénz felhasználásával már meg lehetett volna teremteni a pénzügyi alapjait több beruházásnak, a korszerű háztartási gépek gyártására, amelyekre egyebek között japán és dél-koreai cégek már számos ajánlatot tettek, de a devizahiány miatt egyelőre csak tervek maradtak - hívta fel az MTI tudósítójának a figyelmét több kereskedőház kelet-európai szakértője is. +++
1989. április 9., vasárnap 09:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Olvasóink küldték:
1989 március 15-i, kaposvári szabad ünneplésre szólító plakát
SZER-hallgató telefonja:
"/FÉRFIHANG/ A FIDESZ kaposvári csoportja nevében beszélek Annyit szeretnék mondani, hogy megvolt fél hétkor kezdődött, és 8 óráig tartott a kaposvári független megemlékezés, amelyet a Fiatal Demokraták Szövetségének kaposvári csoportja, a Magyar Demokraták Fóruma és az SZDSZ kaposvári szervezetei közösen rendeztek, mintegy ötezer főnyi tömeg előtt. Nagyon jó, lelkes, néha már karneváli hangulatban zajlott le az egész. Minden atrocitás nélkül. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Független Jogász Fórum felhívást adott ki a magyarországi független politikai szervezetekhez. A jól megfogalmazott dokumentum az átmenet körében alapvető kérdésekkel foglalkozik és javasolja a független politikai szervezeteknek és pártoknak, hogy mindenekelőtt a választójog és Magyarország Alkotmányát illetően közös álláspontot dolgozzanak ki."
D6, a Független Jogászfórom felhívása független politikai szervezetekhez 03.15.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|