Rendszerváltás és az MTI

	Interparlamentáris konferencia Budapesten (1. rész)
1989. március 13., hétfő - Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg hétfőn délelőtt a Budapest Kongresszusi Központban a 81. Interparlamentáris Konfereciát. Csaknem száz ország mintegy félezer törvényhozója, számos nemzetközi szervezet képviselője és a parlamenti kapcsolatok többszáz szakértője a hét végéig folytat megbeszéléseket hazánk fővárosában számos nemzetközi fontosságú kérdésről, az Interparlamentáris Únió magyar csoportjának meghívására. Az Elnöki Tanács elnöke rámutatott: az Interparlamentáris Únió tagjai, országuk választott parlamenti képviselői tanácskozásaikon átfogóan, sokoldalúan törekednek egy-egy fontos, saját népük s az egész világ életét érintő kérdés megvitatására. Talán ez az oka annak, hogy a nemzetközi szervezetek sorában azon kevés kivételhez tartoznak, amelyek - századik születésnapjukhoz közeledve -, tevékenységük kibővítéséval, tagságuk számának növekedesével számolhatnak - mondotta, rámutatva, hogy a tanácskozás napirendjén szereplő kérdések valóban átfogó megközelítést követelnek meg. Ezek között szerepel a gyermekek jogainak védelme, a fajgyűlölet és az apartheid minden megnyilvánulása elleni küzdelem, a nemzetiségek és a kisebbségek egyéni, valamint kollektív jogainak védelme, továbbá a világ politikai, gazdasági és szociális helyzete. Mindhárom kérdésben van mit mondanunk, és van mit tanulni egymástól - hangoztatta Straub F. Brunó, aki Magyarország, a magyar nép nevében is jó munkát kívánt a tanácskozáshoz. A hétfői ünnepi ülést Barcs Sándor, az IPU magyar tagozatának elnöke nyitotta meg, egyebek között emlékeztetve arra, hogy Magyarország törvényhozása már a kezdettől fogva, egy évszázada vesz részt az Interparlamentáris Únió munkájában. Az Országgyűlés és az IPU magyar csoportja nevében Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke köszöntötte a tanácskozást. Bizton állíthatjuk, hogy gyorsan változó világunkban az 1989-es esztendő az Interparlamentáris Únió éve is - hangoztatta, aláhúzva: Magyarország méltán büszke arra, hogy születése pillanatától részese volt az Únióban megtestesülő összefogás korszakokat átívelő nagy vállakozásának. Köszönetet mondott a tagparlamenteknek, hogy a centenáriumi év tavaszi eseményének színhelyéül hazánk fővárosát választották. (folyt.köv.) 1989. március 13., hétfő 14:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Interparlamentáris konferencia Budapesten (2. rész)
A napirenden szereplő kérdésekről szólva az országgyűlés elnöke kiemelte: azok a világ súlyos sorskérdéseit érintik. - A feltorlódó gondok mennyisége és milyensége ma még nem jelezhető megbízhatóan előre. Egy azonban bizonyos: minden eddiginél nagyobb szükség lesz a következő évtizedekben az állam társadalmi konfliktus-megelőző és kezelő képességére, az országok együttműködésére és összefogására. Ehhez hozzájárulni mindannyiunk közös feladata és kötelessége - hangoztatta. - Nem mulaszthatom el felhívni a figyelmüket arra, hogy korunk változásai szükségszerűen más megvilágításba helyezik az emberi jogok és a szabadságjogok kérdéseit is, amelyek az eddigieknél sokallta nagyobb szerephez jutnak valamennyi társadalomban. Az emberi jogok tömeges megsértését a civilizált világ elítéli, s nemcsak az államok, de a különböző hivatalos és nem kormányzati nemzetközi szervezetek is fellépnek a jogsértések megszüntetése érdekében. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az emberi nem alapvető egységéből következő kölcsönös szolidaritás egyetemes kötelezettséggé váljék, és kifejezésre is jusson, bármelyik embert vagy csoportot érjen jogsértés. - Valljuk, hogy mindez érvényes a nemzeti kisebbségeket sújtó, sokszor létüket megnyomorító, sőt alapjában veszélyeztető megkülönböztetések esetén is. A kisebbségek egyéni és kollektív jogai védelmének ügye ma is időszerű Európában, de a világ más részein is - mondotta, utalva arra, hogy a magyar kisebbség alkotja Európa legnépesebb etnikai közösségét az anyaország határain kívül. - Bízom benne, hogy az Interparlamentáris Únió 81. konferenciája kellő figyelemmel és alapossággal megvizsgálja e kérdéskört, és állásfoglalásával is elősegítí, hogy megszűnjön a nemzetiségeket és etnikai kisebbségeket érő megkülönböztetés és elnyomás, hogy jogaik megfelelően érvényesüljenek. - Magyarország Európa szívében fekszik, Kelet- és Nyugat-Európa találkozik nálunk, s nem csupán földrajzi értelemben. Valóságunk arra indít bennünket, hogy törekvéseink középpontjába a legszélesebb értelemben vett együttműködést, a nyíltságot és a barátságot, az enyhülést, a nemzetközi megértést és a békét állítsuk. Ha itt-tartózkodásuk tapasztalatai megerősítik ezt Önökben, akkor úgy vélem, mint házigazdák helyesen szolgáltuk népünket és egyben a nemzetközi közösséget is - mondotta Szűrös Mátyás. (folyt.köv.) 1989. március 13., hétfő 14:38
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Interparlamentáris konferencia Budapesten (3. rész)
A tanácskozást külön üzenetben üdvözölte Javier Pérez de Cuéllar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára is. Üzenetében, amelyet Jan Martenson főtitkár-helyettes olvasott fel, aláhúzta a napirenden szereplő témák fontosságát s azt a szerepet, amelyet az Unió a nemzetközi kérdések rendezésének megvalósitásában tölt be. Daouda Sow, az Interparlamentáris Únió Tanácsának elnöke kijelentette: az Únió számára külön öröm, hogy tavaszi tanácskozását Budapesten tarthatja, mert Magyarország a kilenc alapító ország egyike, s azóta is tevékeny résztvevője a parlamentek közötti együttműködésnek. A mostanit megelőzően már három alkalommal tartottak hasonló tanácskozást Budapesten, s az únió munkájában olyan személyiségek vettek részt, mint Jókai Mór, aki a magyar csoport első elnöke volt. A második világháborút követően ezt a tisztet Károlyi Mihály töltötte be. - Nagy érdeklődéssel és szimpátiával követjük az országukban most végbemenő jelentős politikai változásokat. Szeretnénk kifejezésre juttatni bátorításunkat és jókivánságainkat ehhez - mondotta egyebek között. A tanácskozás érdemi munkája a hétfő délutáni plenáris üléssel kezdődött meg. Horn Péter országgyűlési képviselő, a nyolc tagú magyar küldöttség vezetője a napirendről szólva elmondotta: a magyar delegátusok tevékenyen kívánnak részt venni mind a gyermekek jogaival, mind pedig a gyarmatositás felszámolásával, a fajüldözés és a faji elkülönítés megszüntetésével, valamint a nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó előterjesztés vitájában. Várható, hogy a tanácskozáson harmadik napirendi pontként szó lesz a közel-keleti válság békés rendezésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekről is. Mint Horn Péter közölte, a tanácskozásra eddig mintegy kilencven küldöttség érkezett. A legnépesebb delegációval Nagy-Britannia, az NSZK és Japán képviselteti magát, de sokan érkeztek az Egyesült Államokból, a Koreai Köztársaságból, Kanadából, Finnországból, Franciaországból is. Jelen vannak az Egyesült Nemzetek Szervezete, valamint az ENSZ fontos szakosított szervezetei: az UNICEF, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az UNESCO, a Világbank és a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap képviselői. Meghívottként vesz részt a munkában az Európai Parlament, valamint a Palesztín Nemzeti Tanács küldöttsége, jelen vannak a regionális parlamenti szövetségek delegátusai. (folyt.köv.) 1989. március 13., hétfő 14:41
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Interparlamentáris konferencia Budapesten (4. rész)
Hétfőn délután ülést tartott az Interparlamentáris Tanács. Az ülésen felvették az unió tagjainak sorába San Marinót és Etiópiát. Ezzel az IPU már 112 ország törvényhozóit egyesíti soraiban. A plenáris ülésen a tanács javaslatára a 81. inteparlamentáris konferencia elnökévé egyhangúlag Barcs Sándort, az IPU magyar csoportjának elnökét választották meg. Barcs Sándor bejelentette: a konferenciák hagyománya, hogy meghívják előadásra a vendéglátó ország egy vezető politikusát. A konferencia meghívására kedden délután felszólal a tanácskozáson Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Ugyancsak a tanács javasolta, hogy hívják meg a konferenciára Jasszer Arafatot, a Palesztínai Felszabadítási Szervezet elnökét, kihasználva azt a lehetőséget, hogy ebben az időpontban Magyarországon tesz látogatást. A Palesztinai Nemzeti Tanácsnak megfigyelő státusa van az unióban, Arafatot azonban külön hívták meg felszólalásra. A palesztin vezető egy ízben már beszédet tartott az IPU konferenciáján. Bár Izrael küldöttsége ellenezte Arafat meghívását, a küldöttek hatalmas többséggel elfogadták a javaslatot. A PFSZ vezetője várhatóan pénteken délelőtt mond beszédet. A konferencia határozatot hozott arról, hogy 3. napirendi pontként megvitatja a parlamentek feladatait a közel-keleti helyzet rendezésére irányuló nemzetközi konferencia összehívásában. Az IPU huzamosabb idő óta foglalkozik a közel-keleti válsággal, legutóbbi tanácskozásán határozatban ítélte el a megszállt arab területek lakossága ellen foganatosított terrort, és ténymegállapító küldöttséget kíván a helyszínre küldeni. Bár Izrael delegációja ellenezte a javasolt napirendi pontot, azt a küldöttek hatalmas többséggel elfogadták. (INNENTŐL EMBARGÓ 19 ÓRÁIG ) Este a Magyar Állami Operaházban az Interparlamentáris Unió Magyar Csoportjának rendezésében díszelőadást tartottak a konferencia részvevői tiszteletére. A megjelent delegációvezetőket Jakab Róbertné, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte. (MTI) 1989. március 13., hétfő 19:13
Vissza » A hírhez kapcsolódik »