 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Nagy Erzsébet párizsi sajtókonferenciája
"Ma déli
sajtókonferenciáján Nagy Erzsébet édesapja utolsó napjairól beszélt
és arról, hogy június 16-án - Nagy Imre kivégzésének 31.
évfordulóján - méltóképpen nyilvánosan eltemetik édesapját és 1956
más áldozatait a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában.
Reméli, hogy ez a parcella a tiszteletadás helye lesz, ahol
mindenki elhelyezheti majd virágait.
A hatóságok nem vesznek részt a temetésen - közölte. Arra a
kérdésre, ez a ő döntésük-e vagy a családé, hangsúlyozta, hogy
jómaga soha semmiben nem fordult a hatóságokhoz. Néhány család
kérte, hogy elvégezhesse az azonosítást. A maga részéről - s itt
tudósítónk megjegyezi, hogy megremegett a hangja - biztosan nem
ismerné fel édesapja maradványait.
Az édesapja kivégzéséről feltett kérdésre válaszolva Nagy Erzsébet
leszögezte: mind a mai napig soha semmi hivatalos értesítést nem
kapott a hatóságoktól édesapja, Nagy Imre sorsáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Orwell-Szolzsenyicin könyvbemutató (1 rész)
|
1989. február 16., csütörtök - Az Európa Könyvkiadó két újonnan megjelent könyvéről, George Orwell: 1984 és Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja című művéről, magyarországi fogadtatásukról, valamint a kiadó terveiről beszélt Osztovits Levente, a kiadó igazgatója azon a rendezvényen, amelyet csütörtök este tartottak a Kossuth Klubban.
A TIT országos irodalmi választmányával és budapesti
szakosztályával, valamint a Magyar Rádióval közösen rendezett esten
az igazgató emlékeztetett rá: Orwell 1984 című regénye
tulajdonképpen megjelenése, 1949 óta Európának ezen a felén tiltott
mű volt, mert e nagy erejű utópiát, amely egy totalitárius diktatúra
létrejöttéről szól, a hidegháborús szellem megnyilatkozásaként
könyvelték el. Magyar fordítása nyugaton olvasható volt, s szamizdat
kiadványként hazánkban is terjesztették. Az Európa Kiadó 1984-ben
megpróbálta közreadni, ám akkor még a kiadót eltanácsolták e
szándékától. A mű ismeretében nem igazán érthető, miért nem
engedélyezték megjelenését, miért vált politikai szenzációvá, miért
nem ismerték el irodalmi értékét.
Szolzsenyicin kisregényének újbóli megjelentetését is
voltaképpen az időközben bekövetkezett szovjetunióbeli és
magyarországi fejlemények tették lehetővé. A nagy vitákat kiváltó
elbeszélés világszerte ismertté tette szerzője nevét. Művét az
Európa Könyvkiadó 1963-ban, vagyis megjelenése után egy évvel már
megjelentette, nem számított a tiltott könyvek közé. A szerző
életében és munkásságában bekövetkezett események, majd az a
konfrontáció, amire tulajdonképpen rákényszerítette a brezsnyevi
éra, s amely végül száműzetéséhez vezetett, műveinek további
magyarországi kiadását is megnehezítette, sőt lehetetlenné tette.
Szolzsenyicin külföldön is folytatta a sztálini önkény korszakának
írói feltárását, de újabb művei, közöttük A rákpavilon, illetve A
Gulag szigetcsoport hazájában már nem jelenhettek meg. Az Európa A
rákpavilon közreadását jövőre tervezi, s talán 1990-re napvilágot
láthat A Gulag szigetcsoport is, amelynek fordítása - lévén hosszabb
mű - több időt vesz igénybe. Az igazgató elmondta azt is, hogy
Orwell Állati gazdaság című kisregényét idén májusban adják közre.
Osztovits Levente az ,,elfekvő,, újdonságokkal kapcsolatban
hangsúlyozta, hogy a magyar könyvkiadásnak nincsenek drámaian nagy
adósságai. Szólt arról, hogy a kitűnő jugoszláviai írónak, Danilo
Kisnek két műve vár megjelenésre. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 19:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Olvasóink küldték:
1989 március 15-i, kaposvári szabad ünneplésre szólító plakát
SZER-hallgató telefonja:
"/FÉRFIHANG/ A FIDESZ kaposvári csoportja nevében beszélek Annyit szeretnék mondani, hogy megvolt fél hétkor kezdődött, és 8 óráig tartott a kaposvári független megemlékezés, amelyet a Fiatal Demokraták Szövetségének kaposvári csoportja, a Magyar Demokraták Fóruma és az SZDSZ kaposvári szervezetei közösen rendeztek, mintegy ötezer főnyi tömeg előtt. Nagyon jó, lelkes, néha már karneváli hangulatban zajlott le az egész. Minden atrocitás nélkül. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Független Jogász Fórum felhívást adott ki a magyarországi független politikai szervezetekhez. A jól megfogalmazott dokumentum az átmenet körében alapvető kérdésekkel foglalkozik és javasolja a független politikai szervezeteknek és pártoknak, hogy mindenekelőtt a választójog és Magyarország Alkotmányát illetően közös álláspontot dolgozzanak ki."
D6, a Független Jogászfórom felhívása független politikai szervezetekhez 03.15.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|