|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Nagy Erzsébet párizsi sajtókonferenciája
"Ma déli
sajtókonferenciáján Nagy Erzsébet édesapja utolsó napjairól beszélt
és arról, hogy június 16-án - Nagy Imre kivégzésének 31.
évfordulóján - méltóképpen nyilvánosan eltemetik édesapját és 1956
más áldozatait a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában.
Reméli, hogy ez a parcella a tiszteletadás helye lesz, ahol
mindenki elhelyezheti majd virágait.
A hatóságok nem vesznek részt a temetésen - közölte. Arra a
kérdésre, ez a ő döntésük-e vagy a családé, hangsúlyozta, hogy
jómaga soha semmiben nem fordult a hatóságokhoz. Néhány család
kérte, hogy elvégezhesse az azonosítást. A maga részéről - s itt
tudósítónk megjegyezi, hogy megremegett a hangja - biztosan nem
ismerné fel édesapja maradványait.
Az édesapja kivégzéséről feltett kérdésre válaszolva Nagy Erzsébet
leszögezte: mind a mai napig soha semmi hivatalos értesítést nem
kapott a hatóságoktól édesapja, Nagy Imre sorsáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az új alkotmány
|
(Szekeres László) München, 1989. február 4. (SZER, Világhíradó) - Milyen legyen az új alkotmány? Erről vitáztak tegnap este a Jurta Színházban. A Bajcsy- Zsilinszky Baráti Társaság rendezvényéről Szekeres László tudósít: A vitapartnerek: Tétényi Zsolt dr., a Bajcsy-Zsilinszky Társaság ügyvezető titkára, az MSZMP képviselője: Takács professzor, Tölgyesi Péter a Szabad Demokraták Szövetsége, Boros Imre a Független Kisgazdapárt, és Révész Mihály a Szociáldemokrata Párt részéről. A vitapartnerek egyetértettek abban, hogy múlhatatlan szükség van egy új alkotmány kidolgozására, de dr.Tétényi Zsolt - hangot adva a BZSBT véleményének - első lépésként a jelenlegi parlament helyett egy alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozásának szükségességét hangoztatta, Tölgyesi Péter pedig olyan törvények megalkotását, melyekre később az új alkotmány felépülhetne - beleértve a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot. Az MSZMP képviselője az alkotmány ügyében rendezendő népszavazás értelmetlenségét elemezte, mondván: túl nagy felelősség az állampolgárnak, hogy annyi paragrafusról ítéletet mondjon. A hatalommegosztásról beszélve ezt garanciális jellegű tételnek nevezte, mely a hatalommal való visszaélés meggátlásának lehetősége. A többi résztvevő élesen vitatta az előbbi téziseket, mondván: így, ahogy most csinálják, nem lehet alkotmányt csinálni. A magyar joghagyományban ismert közjog fogalma megköveteli, hogy az alkotmányt a köz, a nép csinálja önmagának, ne egy - ráadásul jelenleg egyoldalú - elit. A hatalom-megosztást ők is elengedhetetlen feltételnek szabták, de hivatkoztak Grósz Károly mondására: a hatalmat nem adjuk át, csak részt engedünk a gyakorlásában. A hatalom pedig a népé, ezért megkérdőjelezhető az MSZMP őszintesége. Komoly nézeteltérés volt az államfői, elnöki funkció gyakorlása körül is. Az MSZMP erős elnököt akar, az alternatív résztvevők pedig arra hivatkoztak, hogy egy erős államfő egy irányzat monopolizált bunkertaktikájává válhat, mely mögé - az így vétójoggal rendelkező párt a többséggel szemben állva - hosszú időre gátló tényezőként veheti be magát. Ezért a többiek szerint gyenge, reprezentáló elnökre, reálisan - a tiszta hatalom megosztása elve alapján megválasztott - új, erős parlamentre, és a parlamentnek alárendelt erős kormányra van szükség. Ebben az esetben természetesen szükség van a naprakészségre is, amit egy folyamatosan ülésező parlament tud biztosítani. Hangoztatták a gazdasági élet mielőbbi rendbe hozásának szükségességét, Valamint azt, hogy az újabban hangoztatott "tanuljunk gazdaságot a Nyugattól" - elvet ki kellene egészíteni: "tanuljunk tőlük demokráciát is!" Az est második részében elhangozott közönség-hozzászólások egyértelműen az utóbbi elvek mellett törtek lándzsát. Végül: jellemző érdekesség, hogy megtudtuk azt is, hogy a vitázok egy része az alkotmánytervezetet alig pár nappal a vita előtt kapta meg a hivatalos szervektől, amely idő a százoldalas anyagból való felkészüléshez meglehetősen kevés, de ami még jelentősebb egyelőre ennél is: létezik egy ennél újabb tervezet, melyről nem informálták a hatalmon ma még kívül álló szervezetek képviselőit. +++
1989. február 4., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Olvasóink küldték:
1989 március 15-i, kaposvári szabad ünneplésre szólító plakát
SZER-hallgató telefonja:
"/FÉRFIHANG/ A FIDESZ kaposvári csoportja nevében beszélek Annyit szeretnék mondani, hogy megvolt fél hétkor kezdődött, és 8 óráig tartott a kaposvári független megemlékezés, amelyet a Fiatal Demokraták Szövetségének kaposvári csoportja, a Magyar Demokraták Fóruma és az SZDSZ kaposvári szervezetei közösen rendeztek, mintegy ötezer főnyi tömeg előtt. Nagyon jó, lelkes, néha már karneváli hangulatban zajlott le az egész. Minden atrocitás nélkül. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Független Jogász Fórum felhívást adott ki a magyarországi független politikai szervezetekhez. A jól megfogalmazott dokumentum az átmenet körében alapvető kérdésekkel foglalkozik és javasolja a független politikai szervezeteknek és pártoknak, hogy mindenekelőtt a választójog és Magyarország Alkotmányát illetően közös álláspontot dolgozzanak ki."
D6, a Független Jogászfórom felhívása független politikai szervezetekhez 03.15.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|