|
|
|
|
Jalta csendes revíziója
|
(Jürgen Miminsky) Köln, 1989. április 16. (Deutschlandfunk) - Mihail Gorbacsov kijelentésének megfelelően jár el, és senki sem vitatja, hogy alapvető változások történnek a szovjet birodalomban. Moszkva reformkényszer előtt áll. A nagyhatalmi terjeszkedés politikáját egyelőre a háttérbe állították. A gigászi reformfeladatok teljesítése megköveteli a katonai célok módosítását, legalábbis a Szovjetunió határain kívül. A Kreml tengeren túli politikája már expanzív beállítottságú. Kelet- és Közép-Európa országai újra a nemzeti önrendelkezés kérdésein gondolkodhatnak. Magyarországon megindult a politikai erjedés, Lengyelország alapvető változások előtt áll, Prága és Bukarest saját népe ellen próbálkozik restaurációval, Szófia szélárnyékban kifulladva várakozik, Honecker hőn áhítja a Gorbacsov-korszak végét, és serényen szidolozza a rozsdafoltoktól vörhenyes vasfüggönyt, amely már csak egy elavult rendszer széthullásának utolsó szakaszát hivatott takarni. A politikai tavasz Budapesten a legszebb. A reformok fölött Nagy Imre szelleme lebeg. Egy totalitárius párt a pluralizmus nagy kalandjáig merészkedett. A tüntetéseken olyan jelszavakkal találkozhatunk, amelyeket évtizedeken át csak négy fal között mertek elsuttogni az emberek. Ismerős jelszavak: pluralizmus, demokrácia, a szovjet csapatok kivonása, a semlegesség. Az utcákon piros-fehér-zöld lobogók tengere, a vörös zászlók unalma a múlté. A tévéhíradóban többet találkozhatunk az amerikai nagykövettel, mint a szovjet kollégájával, akit alig ismer valaki, és akit még ennél is kevesebben akarnak megismerni. Varsóban ugyancsak változnak a viszonyok. Az első alkotmány 1795- ben íródott Lengyelországban. A 200 éves évfordulóra talán új alkotmányt kap a nemzet, s az önrendelkezés fogalma tartalommá telítődik. Kelet-Európában Jalta csendes revíziója történik, s méghozzá a megállapodás eredeti értelmével. A kölcsönös megértés alapja az önrendelkezési jog volt, de később már csak Sztálinnak volt szava. II. János Pál pápa június elején Skandináviába látogat. A pápa némelyik beszédében a semleges Finnország példája mintaként, modellként jelenhet meg Lengyelország, de az egész Kelet-Európa előtt is: befelé pluralizmus, kifelé semlegesség, anélkül, hogy megkérdőjeleznék a politikai, katonai szövetségek szükségességét. Csendesnek nevezhetjük Jalta revízióját, de titkosnak nem. Moszkva időről időre figyelmeztetően megemeli mutatóujját, Amerikában némelyek hangosan gondolkodnak az európai egyensúly, egy új Jalta kérdéséről. A vörös expanzió megtorpant, a misszionáriusi lendület befelé irányul, Moszkva forradalmi módon teszi kérdésessé az ancien régime létét. Csupán idő kérdése, mikor fog az önrendelkezési jog, Jalta alapeszménye megvalósulni Kelet-Európában. Ezt demokratizálódásnak is nevezhetjük. Meglehet, hogy ezt még túl korainak érzik a Szovjetunióban, de Kelet- és Közép-Európa kultúrnépei, amelyekre a jaltai szerződés vonatkozik, bizonyára másképpen éreznek. +++
1989. április 16., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|