|
|
 |
|
 |
Van-e félelem Magyarországon?
|
(Román István)
Több mint százezren vettek részt a március 15-i nem hivatalos
felvonulásokon Budapestéin és vidéken. Több tízezerre becsülhető
azok száma, akik a különféle ellenzéki, vagy félellenzéki
csoportosulások, mozgaliűak összejövetelein megjelentek. A sajtó
teli van bátorhangú cikkekkel. Léteznek még tabuk, de erősen
fogyatkoznak a tiltott témák. Ordító az őszinteség.
És az emberek mégis félnek. A milliók. A nagy tömegek.
A Magyar Demokrata Fórum március 15-i megemlékezésén a Nemzeti
Sportcsarnokban a négyezer főnyi hallgatóság előtt Csurka István
író, az MDF elnökségi tagja azt mondotta: valamivel jobb lett,
beszélni már szabad, de az emberek még mindig félnek. A félelem és
a létbizonytalanság a magyar demokrácia legnagyobb ellensége. A
jelen volt újságíró ehhez hozzátette: az összejövetel nem
szűkölködött a hasonlóképpen drámai kijelentésekben.
Március végén a Nők Lapja interjút készített Gyulai Endre
szeged-csanádi püspökkel. A főpap ezeket mondotta:
- Az emberek még mindig félnek. Nagyon nagy tekintélyű
embereknek kellene kimondaniuk, hogy nem újabb taktikázásról
van csupán szó, nem arról, hogy kiugratják a nyulat a bokorból,
az kellemetlen. Még eleven a félelem. Ha most előlépünk, utána
a fejünkre koppintanak.
Ugyancsak március végén jelent meg a Reform című hetilapban riport
az egykori tiszalöki internálótáborról. A cikk egyik alcíme: A
túlélők még ma sem mernek nyilatkozni.
Két mondat Kiss Gy. Csaba történésznek, a Magyar Demokrata Fórum
választmányi tagjának az Ötlet című lapnak minap adott
nyilatkozatából:
- Pedig bennünk magyarokban nagyon mélyre ivódott a félelem és
a bizalmatlanság. Talán ezen kellene először segíteni.
A Magyar Hírlap című napilap április eleji számában a munkásokkal
készített rádióriportot ismertető és bíráló cikkének ezt a címet
adta: Még mindig hallgat a mély. Vagyis azt tudatja, hogy a
munkásság még mindig nem hallatja hangját. Miért?
A Magyar Nemzet című újság az országgyűlési képviselők többségét
így jellemzi fő címében: Változatlanul az alattvalói tudat motivál.
Itt is megkérdezhetjük: miért?
Az országban halállisták keringenek a reformot támogató
politikusok neveivel, miként erről a Mai Nap című napilap hírt ad.
Vajon félnek-e a reformot elősegítő közéleti emberek? Egyrészük
feltételezhetően igen. Keserű Imre, a Csongrád megyei MSZMP
Pártbizottság tagja reformtörekvései miatt fenyegetve érzi magát.
A Magyar Nemzet című lap munkatársa ezt kérdezte tőle: kitől fél? A
megyei pártfunkcionárius így felelt: mindenkinek van félnivalója
általában. Hosszú filozófiai értekezést érdemelne, hogy a
hétköznapok emberéből milyen szorongást vált ki egy-egy
felszólalás, vélemény.
A továbbiakban arról beszélt: nem szabad alábecsülni az erőszakra
buzdító csoportok veszélyét.
Mécs Imre, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője, a
Történelmi Igazságtétel Bizottság tagja április 6-án a budapesti
köztemető 301-es sírparcellájában Nagy Imre és társai exhumálása
színhelyén tartott sajtóértekezleten azt mondotta: - Nem véletlen,
hogy az a hivatalnok, aki nyomra vezetett, hol vannak a
kivégzettekről a listák, nem meri megnevezni magát.
Kommunista és ellenzéki vezető, meg katolikus főpap egyaránt
tapasztalja, hogy Magyarországon az emberek idegeiben még ott
bujkál a félelem. Van azonban, aki nem látja ezt. A Magyar
Kozvéleménykutató Intézet igazgatója legutóbbi interjújában kizárja
annak a lehetőségét, hogy az intézetének nyilatkozók bármitől is
tartanának. Ilyen irányú panasz még nem érkezett hozzá - mondja.
Kinek higgyek, kiknek higgyünk? +++
1989. április 9., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|