|
|
|
|
Szalámitaktika
|
München, 1989. április 4. (SZER, Panoráma) - Magyarországon nem torpant meg a reformfolyamat, sőt a pluralizmus annyira áthatja már az ország politizáló rétegeit, hogy az ellenzéken belül is gyakoriak a viták. Tegnap interjút készítettünk Romhányi Lászlóval, a budapesti Jurta Színház igazgatójával és a vasárnap zászlót bontott Magyar Függetlenségi Párt egyik szervezőjével. Amikor felvetettem neki, nem áll-e fenn az a veszély, hogy újabb pártok alakulásával az ellenzék elaprózza magát, a következő választ adta: - Elaprózásról azért nem lehet beszélni, mert a felaprózás központilag működik. Ugyanis az MSZMP létrehoz olyan pártokat, melyeket ő irányít. Tehát itt gondolok a Néppártra, a Szociáldemokrata Pártra. Ott a Münnich Ferenc Társaság és a Kisgazdapárt már félig-meddig ott van. - A BBC nem tekinti feladatának, hogy vitafórumot nyújtson a magyarországi ellenzék belső vitáihoz, és vitaindító sem óhajt lenni. Viszont ha már elhangzott egy ilyen nyilatkozat, úgy éreztük, az elemi tisztesség megköveteli, hogy az érintett felek erre válaszolni tudjanak. A Kisgazdapárt részéről tegnap Futó Dezső nyilatkozott, a Néppárttal ma próbáltunk kapcsolatot teremteni, eddig sikertelenül, de lehet, hogy a késő esti adásra sikerül. Viszont sikerült elérnünk Baranyai Tibort, a Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagját. Ő a következőket mondta: - A magyarországi Szociáldemokrata Pártot dr. Révész András és barátai indították újra, de az elmúlt 25 év alatt is létezett a párt. Révész András öt évet töltött a börtönben, én magam 17 és fél évig éltem emigrációban, s 24 éve élek itthon. A mi pártunkat valódi szociáldemokraták alapították és vezetik. Vigyázunk is arra, hogy hozzánk ne kerüljenek beépített emberek, mert ezt már mi 1945 és 1948 között megtapasztaltuk. Szó sincs ilyen tendenciáról. Mi egy önálló és teljesen független párt vagyunk, és leginkább az ellenzékhez számítónak tartjuk magunkat. Az MSZMP nemhogy segít bennünket, hanem a saját helyiségeinket és a saját nyomdánkat sem adja vissza, ami a szociáldemokraták jogos követelése, és ezt már több ízben kifejtettük. - Reálisnak tartod-e azt a veszélyt, hogy az MSZMP az 1946-tól 1948-ig terjedő időszakhoz hasonlóan most is szalámitaktikával kísérletezzék? - Ezt nem tartom reálisnak. Az a helyzet, hogy ők gazdaságilag vannak csődben, és ebből következően nem látnak más kiutat, mint hogy a politikát liberalizálják. Ez így igaz. Tény az, hogy ahol lehet, a sajtó, a rádió vagy más publikációs lehetőségek korlátozásával nehezítik a munkánkat. - Ezt az interjút végighallgatta velem a BBC kommentátora, Pártos Gábor. Megkérdeztem tőle, hogy mi a véleménye, természetesen nem arról, hogy a Néppártot vagy a Szociáldemokrata Pártot az MSZMP hozta volna létre, hanem arról, hogy ezek az ismét működő vagy újonnan alakuló pártok lényegileg elaprózzák magukat, és jóformán szükségtelenné teszi kommunista részről a szalámitaktikát. Gábor? - Ebben sok igazságot látok. Valóban annyi új párt, mozgalom, szervezet alakult meg az utóbbi hónapokban, hogy nyilvánvalóan valamilyen módon egymás számára is versenypartnert jelentenek, nemcsak az MSZMP számára. Ugyanakkor egy demokráciában az ember nem mondhatja azt, hogy pártok ne alakuljanak meg, mert ezzel az ő talán saját lehetőségeiket is megnehezítik a választások folyamán. A lényeges az, hogy valóban mennyire sikerül az ellenzéki pártoknak valamilyen akcióprogramot, közös akcióprogramot létrehozniuk, illetve, hogy az ellenzéki pártok közül melyek, hányan és milyen módon tudnak összefogni. - Mit vársz a hét végétől Magyarországon? - Talán még ez elég korai dátum, hogy erről most részletesebben tudnák jóslásokat közreadni. A lényeg: valóban úgy néz ki, hogy hét párt, illetve szervezet, amely a múlt szombaton közreadott egy ilyen nem akcióprogramot, de olyan közös nevezőre tudtak jutni, hogy legalábbis miket kívánnak meg az MSZMP-től még a kerekasztal- tanácskozás megnyitása előtt. - Egy korábbi beszélgetés folyamán Szenté Péter kollégám vetette fel: Magyarországon a független közvéleménykutatók által végzett felmérés azt mutatta ki, hogy az emberek 35 százaléka szavazna továbbra is az MSZMP-re, 51 százalékát a szavazatoknak a függetlenek kapnák. Szenté Péter pontosan azt hangsúlyozta ebben, hogy ez az 51 százalék erősen megoszlana a különböző új szerveződések között, és ha például Magyarországon egy angol típusú választási rendszer lenne érvényben, akkor az MSZMP változatlanul kormányt alakíthatna. Tudjuk, hogy ott nem lesz angol választási rendszer, de hogy látod például az MSZMP esélyeit előrevetítve? - Nem úgy néz ki, hogy angol választási rendszer lesz, de az MSZMP mindenesetre egy nagyon angol típusú választási rendszert szeretne fenntartani. Nyilvánvalóan 35 százalékkal gyakorlatilag lényegében majdnem minden választási kerületben sikert arathatna. Igaz, nem tudjuk, hogy talán az ország különböző városaiban, falvakban hogyan oszlana meg a különböző pártok között az egyensúly. Nyilvánvaló, hogy a Kisgazdapárt sokkal erősebb ennél falvakban, megyékben, mint például a nagyobb városokban. - Szerinted lehetséges, hogy az MSZMP valóban tudatosan próbálkozik az 1980-as években egy szalámitaktikával, annak egy mai válfajával? - Szerintem engem az lepne meg, hogyha az MSZMP nem próbálna meg egy ilyen szalámitaktikázást. Ez alatt nem azt értem, hogy Rákosi- módon, koncepciós perek kapcsán, terror- és más akciókkal próbálják felaprózni az ellenzéki pártokat, de nyilvánvaló, hogy minden uralmon lévő párt arra törekszik, hogy továbbra is uralmon maradjon. Ha sikerül a saját emberét bejuttatni az újonnan alakuló, illetve újjáalakuló ellenzéki pártokba, biztos vagyok benne, hogy ezt megteszik. - Vizsgáljuk meg a kérdés másik oldalát. Fordítsuk teljesen meg. Lenne az ellenzéknek esélye arra, hogy szalámitaktikával éljenek az MSZMP ellen? Bihari Mihály sokszor elmondta már, hogy az MSZMP-n belül három párt húzódik meg. Szerinte jobb lenne, ha minél előbb ez a három párt különválna. Van arra esély szerinted, hogy az ellenzékiek élezzék ki a válságot a párton belül? Mert már arról is szó esett például, hogy az MSZMP reformszárnyának a természetes szövetségese a szociáldemokraták lennének. - Igen, ez eléggé komplex kérdés. Ha jól emlékszem, Bihari Mihály arra utalt, hogy talán százezer tagot tudnának átvenni a szociáldemokraták az MSZMP-től. Egyelőre nincsenek olyan jelek, hogy ilyen nagyméretű válság lenne a kommunisták körein belül. Legalábbis egyelőre nem látni ezt. Ugyanakkor az is valószínű, hogy az ellenzéki pártok, különösen a szociáldemokraták, akik közelebb állnak az MSZMP-hez, valamilyen módon próbálnak maguk számára tagokat szerezni. Ha most az történne meg, hogy az MSZMP-ből kiválik az a fajta fundamentalista rész, amit Pozsgay Imre és mások nagyon szeretnének, ez tulajdonképpen magát az MSZMP-t erősítené meg. Mert nyilvánvalóan így népszerűbb párttá tenné a választók körében, mintha továbbra is benne foglaltatna az a sok sztálinista erő. +++
1989. április 4., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|