|
|
|
|
Romániai menekültek
|
London, 1989. március 14. (BBC, A világ minden tájáról) - Horváth István magyar belügyminiszter az Országgyűléshez a menekültproblémáról beterjesztett jelentéséből kiderül, hogy a magyar hatóságok most már csupáncsak nagyon kevés romániai magyar menekültet küldenek vissza. A belügyminiszter egyben jelezte: Magyarország arra készül, hogy felmondja 10 éves kétoldalú szerződését Romániával, mert az nem teszi lehetővé a kettős állampolgárságot. - Pártos Gábor hírmagyarázata következik: - A romániai menekültek áradata az utóbbi egy év során komoly gondokat okozott a magyar hatóságoknak. A román állampolgárok - közöttük is elsősorban a romániai magyarok - 1987 vége felé kezdtek nagyobb számban érkezni Magyarországra. A rezsim egyre fokozódó elnyomatása elől menekültek, amelyet a nemzeti kisebbségek esetében még a származásuk miatti hátrányos megkülönböztetés is tetézett. A magyar hatóságok tavaly 12 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki a romániai menekültek számára, s ezt a számot az idén további kétezerrel növelték. A Magyarországra települt romániai polgárok száma azonban ennél jóval nagyobb: a hivatalos okmányokkal nem rendelkezők és a törvényes csatornákon érkezők összesen mintegy 30 ezren vannak. Mindez ismeretes a magyarok előtt, sokan nem tudták azonban - és az idén januárban nem kis megbotránkozással értesültek róla -, hogy a menekülést megkísérlők meglehetősen nagy része soha sem talált menedékre Magyarországon. Tavaly az illegális határátlépők mintegy negyedét visszaszállították Romániába. A magyar hatóságok által bűnözőknek, csavargóknak, illetve román rendőrségi besúgóknak minősített személyek száma elérte az 1652-t. Semmilyen fellebbviteli szervhez nem fordulhattak panasszal kiutasításuk miatt, amiről az esetek többségében a határőrség parancsnokai, vagy a helyi rendőrség szervei döntöttek. Az év elején nagy felháborodást váltott ki az, hogy ilyen sok menekülőt visszautasítottak. A közvélemény reagálását az utóbbi időben mindinkább figyelembe vevő hatóságok most igyekeznek más magatartást tanúsítani. Horváth István belügyminiszter a múlt héten az Országgyűlésen azt mondta, hogy a minimumra csökkentették a visszautasítottak számát, és februárban már csupán nem egész 3 százalékuk került vissza Romániába. A belügyminiszter azt is bejelentette, hogy Magyarország tárgyalni kíván Romániával a kettős állampolgárság lehetővé tételéről. A jelenlegi szerződések értelmében a Magyarországra távozó román állampolgárok nem kaphatnak magyar állampolgárságot, mindaddig, amíg a bukaresti hatóságok fel nem mentik őket román állampolgárságuk alól. Az 1980-ban megkötött szerződés jövő februárban jár le, és az egyik záradék értelmében ekkor automatikusan életbe lép újabb öt évre. Ha valamely ország nem hajlandó a megállapodás felújítására, akkor ezt hat hónappal korábban jeleznie kell. Horváth István most elismerte, hogy Magyarország készen áll egy ilyen lépés megtételére, ha Bukaresttel időközben nem tud megegyezni. Mindezek a problémák egy olyan időszakban jelentkeznek, amikor Magyarország 'a nemzetközi rendelkezésekkel összhangban igyekszik megfelelő törvényes kereteket kidolgozni a menekültek ezrei számára. A múlt hónapban Magyarország a szovjet tömb első államaként bejelentette, hogy csatlakozik (... vételzavar...) az 1951-es genfi konvencióhoz. Ez a lépés rendkívül fontos azok számára, akik Magyarországra menekülnek, és ezt az országot vagy végső menedékhelynek, vagy pedig a továbbutazás átmeneti állomásának tekintik. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága hivatalt nyit Budapesten, Magyarországon pedig ezután több befogadó központot létesítenek, ahol ideiglenes szállást és ellátást nyújtanak a menekülteknek addig, amíg okmányaikat menekültstátuszukkal összhangban nem rendezik. Tehát a menekültekre vonatkozó nemzetközi szabályok értelmében járnak el ügyükben. Ez a rendszer valójában a magyar hatóságok számára is kedvező, ugyanis keményvalutában kapnak eszközöket az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától. +++
1989. március 14., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|