|
|
 |
|
 |
Magyarországi változások
|
Köln, 1989. január 31. (Deutschlandfunk, Sajtószemle) -
Magyarország számára hasznavehetetlen a szocializmus címmel a
Frankfurter Allgemeine Zeitung így ír: - Az egész országban
meglepetést keltett Pozsgay államminiszter azon kijelentése,
miszerint a magyarországi 1956-os események nem ellenforradalomnak,
hanem népfelkelésnek tekintendők. i
Majd így folytatja a lap: - Úgy tűnik, ez többek között Berecz
központi bizottsági titkárt is érintette, aki egész karrierjét arra
a megítélésre alapozta, hogy az 1956-os eseményeket
ellenforradalomnak kell tekinteni.
A lap aztán arról ír: - Pozsgay azzal indokolta meg az 1956-os
események átértékelését népfelkeléssé, hogy mind a lakosság, mind a
párttagok többségében ennek megfelelő véleményváltozás ment végbe.
Abból kell kiindulni, hogy az 1948-ban önként, vagy nyomás alatt
felvett szocializmus modellje hibás vágány volt. Ez vezetett a
mostani válsághoz is. Nyilvánvaló ennek a modellnek a totális
hasznavehetetlensége.
A lap megjegyzi továbbá: - Pozsgay szerint a magyar munkásoknak
több beleszólási joguk volt az üzemekben a kapitalista időkben,
mint később a szocializmus alatt. Az 1956-os eseményeket ebből a
szempontból is kell szemlélni - írja a Frankfurter Allgemeine
Zeitung.
Végül a Die Welt arra hívja fel a figyelmet, hogy - idézzük -"Nyers
Rezső, ugyancsak a Politikai Bizottság tagja, lándzsát tört a
magánvállalatok mellett és büntetendőnek nevezte, hogy a kommunista
kormányzatú Magyarországon figyelmen kívül hagyták eddig a polgári
társadalom értékeit".
Majd így folytatja a lap: - Némelykor azt hallja az ember, hogy
Kádár János, az 1988-ban megbuktatott pártvezető környezetében egy
igazi kommunista párt megalapításáról beszélnek. Optimista
becslések szerint egy ilyen párt Magyarországon legfeljebb a
szavazatok 5-8 százalékát tudná megszerezni, feltéve, ha egyszer
szabad választások lennének az országban - fejezi be cikkét a Die
Welt. +++
1989. január 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|