|
|
 |
|
 |
Gyulai tüntetés
|
München,1989. december 21. (SZER, Magyar híradó) - Nemrég még
csak Temesvár, Arad és a többi erdélyi városok, ma már Bukarest is.
Ceausescu, aki minden beszédében visszatérő fordulatként beszélt
fasiszta csőcselékről, a belső és a külső ellenség aknamunkájáról,
most ugyanezzel váratlan - legalábbis a számára váratlan - hatást
ért el. Valami olyasmit, ami Gerő Ernő 1956. október 23-iki beszédét
követte: hosszú idő után első ízben nyíltan is fellázadtak alattvalói.
A magyar kormány erélyes lépései nem feledtethetik a Kádár-kormányzat
felelősségét a mostani véres eseményekben. A kormányzat mellett
azonban a társadalom is megmozdult, magyarok és románok egyaránt.
Először Gyuláról jelentkezik tudósítónk, aki arról számol be:
mit lehet tudni a romániai újabb fejleményekről:
- Bukarestben bejött a papírforma: Ceausescu tegnap még
huligánokat és fasisztákat okolt a temesvári események miatt, akiket
külföldi reakciós körök támogattak. Az utca halálra félemlített
embere arról nyilatkozik a bukaresti rádióban, hogy a történtekért
külföldi fasiszta körök a felelősek, akiket - úgy mellékesen -
romániai huligánok támogattak. Így változik át lassan a felelős
szerepe, s így igyekeznek Bukarestben Magyarországból bűnbakot
csinálni.
A gyulai magyar-román határátkelőhelyről jelentkezem, ahol
teljes a - szó leszorosabb értelmében vett - halotti nyugalom.
Lélek se ki, se be. Azaz, amint az őrparancsnok elmondta: 23 kamoin
érkezett Románia felől és 26 utazott be oda a nap folyamán, jó
részük török. S a pár kilométerrel arrébb zajló tragédiákról csak
egy fekete zászló árulkodik, melyet szintén a parancsnok húzatott
fel a magyar köztársasági lobogó mellé, a határ-zászlóárbócra,
emlékezvén Temesvárra.
1989. december 21., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|