|
|
|
|
Helmut Kohl programja (2. rész) - Díszdoktorrá avatás
|
Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán ünnepi közgyűlést tartottak abból az alkalomból, hogy az egyetemi tanács kiemelkedő érdemei elismeréseként tiszteletbeli doktorrá fogadta dr. Helmut Kohlt. A díszdoktor-jelölt tudományos munkásságát és érdemeit Györgyi Kálmán professzor, a kar dékánja méltatta az egybegyűlt népes hallgatóság előtt. A dékán mindenekelőtt arról a szerepről szólt, amelyet Kohl kancellár vállalt az Európa nyugati és keleti fele közötti jobb megértés elősegítése érdekében. Györgyi Kálmán hangoztatta: a Magyar Köztársaság Kelet-Közép-Európában fekszik, és részese annak a megosztottságnak, amely Európát a II. világháborút követően két táborra szakította. E megosztottság hazánkat távolabbra sodorta mindattól, amit nemcsak földrajzi értelemben nevezünk Európának, hanem gazdasági, kulturális és politikai tekintetben is. Az elmúlt időszakban Magyarország alapvető átalakuláson ment át, csaknem példa nélkül áll az a folyamat, amelyben az egypártrendszerű proletár diktatúra állama független demokratikus jogállammá alakult át. Magyarországnak nemzeti érdeke fűződik ahhoz, hogy megtalálja az Európához vezető utat, s azon célba is érjen. Ezt az utat a segítő kéz egyengetheti. A Honoris causa doktori cím adományozásával az egyetemi tanács azt kívánja elismerni, hogy a szövetségi kancellár ilyen segítő kezet nyújt Magyarország felé. Kohl kancellár már hivatalba lépése, 1982 óta érdeklődéssel és rokonszenvvel kíséri a magyar-NSZK kapcsolatok alakulását. Ez az érdeklődés és szimpátia az utóbbi években a Magyarországon megindult politikai és gazdasági reformfolyamat hatására tovább növekedett. Ma már - az ország nagyságától függetlenül - a Magyar Köztársaság különleges helyet foglal el az NSZK külkapcsolati rendszerében. Györgyi Kálmán a kapcsolatokat elemezve különös hangsúllyal szólt arról, hogy Magyarország jelentős támogatást kapott a szövetségi kancellártól a nyugat-európai politikai, gazdasági és kulturális intézményrendszerrel való kapcsolatfelvételben. Mindez Kohl kancellár személyes segítsége nélkül aligha lett volna végbevihető. Különösen fontos, hogy Helmut Kohl a kapcsolatépítés során szorgalmazta azt is: a többi nyugati ország se csupán együttérzéssel fogadja a magyarországi reformtörekvéseket, hanem azok megvalósításához nyújtson gazdasági és pénzügyi támogatást is. Az Eötvös Lóránd tudományegyetem újonnan felavatott tiszteletbeli doktora, Helmut Kohl Fülöp József rektortól vette át a kitüntető címet, majd beszédet mondott a hallgatóság előtt. (folyt. köv.)
1989. december 16., szombat 14:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|