|
|
|
|
Középkori város - Víz alatti alagút - Javaslatok a visegrádi partszakasz helyreállításához
|
1989. november 9., csütörtök - A nagymarosi vizierőmű építésének elhagyásáról hozott parlamenti döntés nyomán máris megélénkült az érdeklődés külföldi cégek részéről különféle idegenforgalmi beruházások megvalósítása iránt a Dunakanyarban. A javaslatok elsősorban a visegrádi tanácshoz futnak be. Fieszl Béla tanácselnök, az MTI munkatársának elmondta: többek között egy belga vállalat fontolgatja, hogy a lepencei termálvíz-forrás mellé gyógyszállót épít, egy svéd vállalkozó pedig nemzetközi jachtkikötő és szálloda beruházási költségeit fedezné. Korábbi keletű javaslat egy osztrák-magyar vegyesvállalat részéről, hogy a Budapest-Bécs Világkiállításhoz kapcsolódó beruházásként a visegrádi Duna-parton turisztikai látványosságot kínáló középkori város épülne fel. E célra másfél milliárd forintot áldozna a cég. A tanulmánytervet Makovecz Imre el is készítette már, ám az erőműépítés kétségessé tette a különleges város megvalósítását. Az építés leállítása növeli a terv valóra váltásának esélyeit. A tanács mindenesetre felkészült, hogy az építkezések miatt megbolygatott partszakaszt úgy állítsák majd helyre, hogy az alkalmassá váljon a fejlesztési elképzelések megvalósítására. A tereprendezés a számítások szerint 1,1 milliárd forintot emésztene fel. Eszerint másfél millió köbméter földet kell majd megmozgatni, és a nagymarosi óriás munkagödör miatt a visegrádi oldalon kialakított ideiglenes Duna-meder ismét szárazra kerülne, ahol öblözetek, kisebb tó tehetné értékesebbé ezt a partszakaszt. Felvetődött az is, hogy Nagymaros-Visegrád között - részben a már elkészült munkagödör felhasználásával - alagút épülhetne meg a meder alatt, így a táj összképének megváltoztatása nélkül is megindulhatna a forgalom a két part között.
Mindezekkel a javaslatokkal, számításokkal a tanács felkészült arra, hogy a helyreállítási munkák megindulásához a kivitelezőknek kész tervezési programjavaslatot adjon majd, amelyet a további tervkészítésekhez támpontul felhasználhatnak. (MTI)
1989. november 8., szerda 21:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|