|
|
 |
|
 |
Bécsi devizaelherdálás - japán értetlenség (1.rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. április 9. vasárnap (MTI-tud) - A magyar gazdaságpolitika anomáliái, a kereslet-kínálati viszonyok figyelmen kívül hagyásából származó, súlyos devizaveszteségekhez vezető, pazarló rugalmatlanság feletti értetlenségüknek adtak hangot japán közgazdászok.
A Nihon Keizai Simbun című befolyásos gazdaságpolitikai napilap
vasárnapi számában bécsi tudósítójának a tollából azt a megdöbbentő
tényt közölte, hogy április 3-7. között 900 ezer ember, azaz a
magyar lakosság 9 százaléka utazott Ausztriába bevásárlási céllal,
és csupán ez alatt az öt nap alatt körübelül 77 millió dollár értékű
devizát költött el fogyasztási cikkekre. Ennél még sokkolóbb azonban
Jamasita tudósító osztrák üzleti körökből származó elemzéseken
alapuló megállapítása arról, hogy ,,az 1988. január 1-jén bevezetett
új útlevélrendelkezés óta körübelül 5 milliárd dollár hagyta el a
turisták zsebében Magyarországot, amelynek a külföldi
adósságállománya közel áll a 20 milliárd dollárhoz.,,
A japán közgazdászok értetlenül állnak a jelenséggel szemben és
felvetik: miért nem oldotta meg a kormány ennek a hallatlanul nagy
összegnek a mobilizálását oly módon, hogy amire a lakosságnak
szüksége van, nagyban - nagykereskedelmi, kedvezményes beszerzési
áron - vásárolta volna fel Ausztriában és árusította volna devizáért
Magyarországon? Még akkor is busás haszonra tett volna szert az
ország - folytatódik az érvelés -, ha a bécsi fogyasztói áraknál
olcsóbban hozták volna forgalomba az elektronikai és egyéb
háztartási készülékeket, akár lemondva a kiskereskedelmi árrés egy
részéről is.
Íly módon a lakosság is jól járt volna, mert olcsóbban és jóval
kényelmesebben jutott volna azokhoz a fogyasztási cikkekhez,
amelyekért kénytelen volt Ausztriába utazni. Becslések szerint
csupán az április első hetében tapasztalt, minden képzeletet
felülmúló kirajzás idején legalább 200 millió forintot költött a
lakosság, csak üzemanyagra, ami szintén megtakarítható lett volna.
(folyt.köv.)
1989. április 9., vasárnap 09:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|