|
|
|
|
Ha hétfő, akkor Ausztria (1.rész)
|
Bécs, 1989. április 4. (MTI-Panoráma) - A magyar világútlevél bevezetése óta az osztrákok meglehetősen hozzászoktak a szomszédok ,,bevásárló rohamaihoz,,. Lassanként már jobban számontartják az ausztriai hétköznapokkal egybeeső magyarországi munkaszüneti napokat, mint mi magunk, mert tudják: ilyenkor újabb ,,magyar invázió,, lesz az ország keleti részében. A kereskedők minden jóra, a többiek, a közlekedő és vásárló polgárok pedig minden rosszra - tolongásra, forgalmi dugókra - felkészülhetnek.
A hétfői ausztriai forgatag még a legszárnyalóbb képzeletet is felülmúlta. Bevásárló turistáink számáról Bécsben igencsak eltérőek a becslések. A legmértéktartóbbak is 150 ezerre teszik, mások ennek kétszeresét emlegetik, sőt, az egyik bécsi napilap - a magyar járművek számából kiindulva - megkockáztatja a félmilliós számot is. Az mindenesetre bizonyos, hogy a magyarok özöne e napon jócskán megdöntötte az Ausztriában ,,legendásnak,, tartott tavaly november 7-iki százezres csúcsot. Ha pedig a közepes, 300 ezer körüli turistaszámot fogadjuk el reálisként, az is csaknem annyi, mint ahány magyar néhány éve Ausztriába egy egész év alatt beutazott. E rekord-hétfő következményei Ausztria érintett területein csak felsőfokú jelzőkkel minősíthetőek, sőt szinte nincsenek is megfelelő kifejezések az állapotok jellemzésére. Mindent felülmúltak a határállomások előtt mindkét oldalon álló, araszolgató autósorok, s az eddigi leghosszabb volt a várakozás az átkelésre: 40 kilométeres autóoszlopok (amint az osztrákok mondják: bádoglavinák) és hat-nyolcórás határátkelési idők azelőtt ismeretlenek voltak a két ország közötti idegenforgalomban. A Burgenlandban és Bécs kereskedelmi negyedeiben kialakult forgalmi helyzetre a ,,káosz,, , az országúti állapotokra pedig a ,,torlódás,, szót az osztrák szakemberek elégtelen, túlságosan enyhe meghatározásnak tartják. Nem csoda, hogy az ,,invázió,, az osztrák lakosság számára is alig elviselhető körülményekkel járt. A magyarok kedvelt bevásárlóhelyein a helyiek autójának a parkolókban, nekik maguknak az üzletekben alig jutott hely, vagy ha igen, a tolongás, a sorbaállás elvette kedvüket a beszerzéstől. A határmenti osztrák települések lakosainak már éjszaka sokat kellett ,,nyelniük,, a motorjaikat járató, a kocsiaajtókat csapkodó, az üzletek környékén ,,letáborozó,, magyar autós turisták miatt. Napközben azután a helybelieknek nemcsak az okozott gondot, ha saját kocsijaikkal akartak közlekedni, hanem még a falujukon-városukon áthaladó Bécs-Hegyeshalom országút egyik oldaláról a másikra is bajos volt átkelni a magyar autósok áradatában. (folyt)
1989. április 4., kedd 16:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|