|
|
 |
|
 |
Grósz interjú a Korea Heraldban (1.rész)
|
Tokió, 1989. április 4. kedd (MTI-TUD) - A dél-koreai lapok bő terjedelemben ismertették a hét végén azt az interjut, amelyet Grósz Károly a múlt héten a Cshö Ho Dzsung külügyminiszter kíséretében levő újságíróknak adott. Az MSZMP főtitkárának fényképével illusztrált, címoldalon megjelenő írások címükben kiemelik, hogy Grósz Károly beruházásokhoz, magyarországi építkezési munkálatokhoz hívja segítségül a dél-koreai cégeket. Az interjú egyes elemeit a Jonhap hírügynökség nemzetközi adása alapján szombaton már ismertettük. Az alábbiakban azokra a részletekre is kitérünk, amelyek a The Korea Herald című lapban láttak napvilágot.
A nemzetközi kérdéseket érintve az MSZMP főtitkára a lap szerint
hangsúlyozta: a világ egy, azonban jelenleg sok határ által
megosztott. A Koreai Köztársaság nyitott kapu politikája a
szocialista országok irányába - köztük hazánk felé - egybeesik a
hasonló magyar nyitási törekvésekkel. Ezen egybeesés önmagában véve
is üzenet. Hazánk tiszteletben tartja minden nép jogát arra, hogy
önálló külpolitikát folytasson.
Kérdésre válaszolva az MSZMP főtitkára kijelentette: minden
ország önálló döntési joga, hogy csatlakozik-e az Egyesült Nemzetek
Szervezetéhez, vagy sem. Mindazonáltal - minthogy a kérdés a két
Korea viszonyát érintő összefüggésben hangzott el - Grósz Károly
arra is figyelmeztetett, hogy semmi sem helyettesítheti Észak- és
Dél-Korea kölcsönös erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a jobb
kapcsolatok létrehozásáert együttműködjenek. Az a fontos, hogy a két
ország a politikai, gazdasági és kulturális téren megnyilvánuló
párbeszéd és együttműködés révén jusson el az újraegyesítéshez.
Ezeket az erőfeszítéseket Magyarország támogatja. ,,Tudjuk, hogy a
Koreai-félsziget vagy 40 éve a világ egyik feszültségi központja.
Ettől mi nem tekinthetünk el, csupán azért, mert Korea földrajzilag
távol esik tőlünk. Ugyanakkor abban bízom, hogy koreai barátaink sem
csukják be a szemüket a magyarországi problémák előtt. A két Korea
léte a félszigeten realitás...a politikai realitások talán
változtak, de a megosztottság megmaradt. Új politikai akaratra van
most szükség. Az újraegyesítés olyan feladat, amely hosszú időt vesz
igénybe. Az is a realitásokhoz tartozik, hogy ebben a folyamatban a
koreaiak akarata nagyobb szerepet kell, hogy játsszon,, - idézi az
MSZMP főtitkárát a The Korea Herald. (folyt.)
1989. április 4., kedd 14:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|