|
|
 |
|
 |
Március 15-e vidéken (4. rész)
|
A vidéki ünnepségek egy másik központja Debrecen volt, amely
olyan fontos szerepet játszott az 1848-as szabadságharc
eseményeiben. Elsőként - a református nagyteplomban - a FIDESZ, az
SZDSZ és a Magyar Demokrata Klub helyi szervezetei tartottak
megemlékezést. Az ünnepi istentisztelet után virágokkal borították
el Kossuth Lajos szobrát, majd Petőfi szobránál helyezték el az
emlékezés virágait.
Félórával később ugyanott kezdődött a népfront szervezte
ünnepség. Rövid kulturális műsor után koszorút helyeztek el az
emlékmű talapzatán. Ezután a résztvevők végigvonultak Debrecen
főutcáján, egészen a Kossuth térig. Az ott, a Nagytemplom előtt,
felállított emelvényt Debrecen 1693-as ősi címere díszítette, amely
ez év március 14-e óta ismét a város hivatalos jelképe.
A mintegy 10 ezer egybegyűlt előtt a Hazafias Népfront városi
bizottságának, a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének, a
Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Hajdú-Bihar megyei
szervezetének, illetve a 450 éves debreceni református kollégiumnak
a képviselője mondott beszédet. A sokezres tömeg ezután együtt
énekelte a Kossuth nótát, majd a szabadságért életüket áldozott
névtelen hősökre emlékezve megkondultak a város harangjai. Végezetül
az együtt ünneplő szervezetek képviselői megkoszorúzták Kossuth
Lajos szobrát. A város egyetemistái Kossuth Lajos Tudományegyetemen
közösen ünnepeltek.
Pákozdon, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc első nagy
győztes csatájának színhelyén álló honvéd emlékműnél még soha nem
gyűltek össze annyian, mint az idén. A bevezető kulturális műsor
után a fegyveres erők, az MSZMP, valamint a társadalmi és
tömegszervezetek, a Katolikus Békebizottság és a Vörösmarty Társaság
képviselői helyezték el koszorúikat az obeliszk talapzatára. De még
az ünnepség befejezését követően is hosszú ideig valóságos
zarándokhely volt az emlékmű: családok, kirándulók rótták le néma
kegyeletüket egy-egy csokor virággal a szabadság hőseinek emléke
előtt. (folyt.köv.)
1989. március 15., szerda 18:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|