|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés ünnepi ülése (6. rész)
|
- A magyar március eszmei forrása a nagy francia forradalom
,,szabadság, egyenlőség, testvériség,, ideája volt; közvetlen
ösztönzője pedig a párizsi, a milánói és a bécsi felkelés, amelyek a
Szent Szövetség építményét le ugyan nem döntötték, de megrázták és
előkészítették széthullását.
A magyar 1848 abba az európai forradalmi folyamatba
illeszkedett, amelynek közös jellemzője és egyben legfőbb felhajtó
ereje a népek nemzeti törekvése, függetlenségi vágya volt. A
magyarság akkori harcát - másik szálon - a társadalmi haladást is
gáncsoló zsarnokság elleni fellépés kapcsolta Európához.
A magyar 1848 tisztán mutatta, hogy a társadalmi és a nemzeti
szorosan összetartozik.
1848 az úgynevezett szerves út, vagyis a viszonyainknak
legmegfelelőbb ,,pályára állás,, az Európa haladottabb feléhez való
felzárkózás reményét csillantotta fel. A világosi fegyverletétel
viszont az ,,elkanyarodást,,, a civilizáció fő áramlatától történt
ismételt leszakadást jelentette. Az abszolutizmus, az önkényuralom
újabb időveszteséggel sújtott minket. Ám egy bukott forradalom is
elindíthatja a nemzeti és a társadalmi megújulás szülési fájdalmait.
E történelmi ,,késleltetés,, közbejöttével így lett eredménye
1848-49-nek is a kiegyezés műve és a magyar századforduló, amikor
egy poros-sáros provinciából létrejön és belép Európa színpadára a
modern Magyarország.
A folytatást igérő 1918 és 1919 után következő negyedszázados
országvesztő hatalom bukásával és romjainak eltakarításával, a
felszabadulás utáni évek népi demokratikus átalakulása ismét 1848
folytatásának esélyét kínálta fel. A továbbra is megoldatlan nemzeti
és társadalmi problémákat, úgy tűnt, lesz mód együtt, a legszélesebb
nemzeti összefogás bázisán, demokratikus folyamatban megoldani. Ám
ezt a sajátosságainkhoz igazodó ígéretes fejlődési pályát
radikálisan kettétörte az a diktatórikus hidegháborús ,,fordulat,,,
aminek máig ható súlyos következményei drámai figyelmeztetések is:
soha nem volt elég csupán a jó és a rossz között választanunk.
Legalább ennyire fontos tudnunk, számításba vennünk azt is, hogy
külső erők is zsákutcás kényszerpályára taszíthatják a nemzetet, és
a nemzetközi meghatározottságok e csapdáját minden módon el kell
kerülnünk.
Mai törekvéseinkhez kedvező a külső háttér. Hazánk ismét a
haladás fő áramlatához kapcsolódik. Jó lehetőségeink vannak arra,
hogy hasznosan és harmonikusan cselekedjünk a magunk
előrehaladásáért és egyben a különböző civilizációs körök egymást
termékenyítő közeledéséért. (folyt.köv.)
1989. március 14., kedd 18:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|