|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés ünnepi ülése (5. rész)
|
- Vitathatatlan, hogy ennek a múltnak 1848-49 olyan hatalmas
kilátópontja, ahonnan hátra és előre is igen nagy messziségbe lehet
látni. 48 jelképiségében benne van Budai Nagy Antal, Dózsa György,
Rákóczi Ferenc, de benne van Deák Ferenc és Ady Endre, benne van
Károlyi Mihály és Jászi Oszkár, benne mindazok, akik a haza és
haladás jelszavával éltek és cselekedtek. Benne vannak, akiknek a
politikai géniuszát esetleg meg sem értettük vagy nem tettünk
elegendő kísérletet kiemelkedő munkásságuk törekvéseinek történeti
elemzésére. Nem a mai nap feladata természetesen ez a mérlegelés. Ma
az a kötelességünk, hogy erről a helyről is tudatosítsuk: mit jelent
a nemzet jelene és jövője számára, ha vezetői őszintén maguk mellett
akarják érezni ama régi március hőseinek eszmei támogatását.
1848-ban a forradalomnak volt ereje leküzdeni a szélsőségeket;
korlátozta, gátak közé vezette az érdekegyeztetésre veszélyes
túlzásokat. Közben ösztönözte, sodorta a lemaradni hajlamosakat, a
túlzottan fontolgatókat, a kevésbé bátrakat, a menetközben
megingottakat, a nem elegendőben is kiegyezésre hajlókat. A magyar
1848-49 jól fogta össze a nemzeti energiákat, a társadalomban működő
felhajtó erőket, a tradiciót és a korszerűt.
1848 öröksége nem kisajátítható, nem felparcellázható, az a
mienk, valamennyi magyaré. Mindenkié, aki vallja és vállalja
szellemét, ahhoz hűen cselekszik itt és most. Méltatlan lenne
március örökégének bármilyen szelektív, célzatos értelmezése, csak
az egyik vagy csak a másik vonásának - más jellemzőinek kárára
történő - kiemelése. Ez torzítaná a nemzeti önismeretet. 1848
üzenete tisztán és világosan cseng: haladni kell, áldozatok árán is,
mert csak így boldogulhatunk.
Az összefogáson akkor a nemzetiségi kérdés mentén keletkezett
repedés. A magyar nép függetlenségi harca nem mindenben harmonizált
a nemzeti azonosságnak elismertetéséért fellépők törekvéseivel. A
forradalomban rejlő igazi lehetőségeket azonban az 1849-es
nemzetiségi törvények jól mutatták. Ezek voltak az akkori Európában
a leghaladóbb jogi alkotások a népnek egyenlőségéről. Kossuth
Duna-konföderációs tervében pedig korát megelőzve annak esélyét
kínálta, hogy Közép-Európa ne legyen az itt élő kisnépek
szégyenkalodája.
1848 elszakíthatatlan része Európa közös múltjának, a földrész
haladóbb hagyományainak is. A magyarság nemzeti és társadalmi
küzdelméhez Európa adta a külső késztetést. (folyt.köv.)
1989. március 14., kedd 18:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|