|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés ünnepi ülése (4. rész)
|
- A jobbágy személyes szabadságáért, a polgár a
jogegyenlőségért, a vállalkozás szabadságáért, a mesterlegény és a
munkás a maga emelkedéséért, a születő modern értelmiség liberális
eszményeiért küzdött. E küzdelem vezetését - polgárság híján - a
köznemesség vállalta fel. Az arisztrokraták legjobbjai is látták,
hogy e folyamatot a történelmi szükség diktálja. Ha csatlakoznak, ha
segítik a kor áramlatát, akkor velük, ha félreállnak, vagy
szembefordulnak vele, akkor nélkülük és ellenükre megy végbe.
Közülük sokan különérdekeiket képesek voltak alárendelni az
össznemzeti célnak. A főnemesi reformerek közül a legkiemelkedőbbek
így lettek zászlóvivői a polgári haladásnak és a
szabadságküzdelemnek is. Ez igazolta legmeggyőzőbben Széchenyi
István eszményeit.
Széchenyi kitartóan szorgalmazta az elmaradott Magyarország
korszerűsítését; mindent megtett, hogy országunkat a békés fejlődés
útjára vezesse. Ezért vállalt tisztséget az első felelős magyar
kormányban.
De Kossuth és Petőfi sem volt romantikus politikus, romantikus
álmodozó. Fejlődést akartak és nem feltétlenül forradalmat. Az
utóbbira éppen azért kényszerültek, mert a haladás békés útját
eltorlaszolták. A forradalom is azért csapott át nemzeti
szabadságharcba, mert vívmányait, kibontakozását létében fenyegette
a külső veszély. A harc kényszer volt és nem cél. És amikor ez a
kényszer a polgári demokratikus forradalmat nemzeti szabadságharcba
szorította, az ország, a nép a vívmányok védelmére kelt.
Kossuth Lajos Danton és Carnot volt egyszemélyben: megszervezte,
lelkesítette, felfegyverezte és harcba vezette a nemzetet. Hívó
szavára jobbágyfiakból, mesterlegényekből, diákokból, a magyar nép
minden rétegéből elszánt sereg rekrutálódott, melynek szelleme
egyszerre volt nemzeti és forradalmi. A zsenge magyar ipar
műhelyében kovácsolták, öntötték a fegyvereket. A hazaszeretet és a
szabadság iránti olthatatlan vágy szülte a harcra kényszerített
ország hőseit Pákozdnál, Sukorónál, Isaszegnél és a Branyiszkón,
Vízakna és Déva között.
Félő tehát, hogy aki csak forradalmat vagy csak reformot, aki
csak Széchenyit ,,vagy,, csak Kossuthot mond, az szem elől
tévesztheti: nemcsak a jelen, hanem a múlt is összetett; a
cselekvésnek mindig több alternatívája van. Sokféle változó
függvénye, hogy melyik lehetőség lesz - szabad választás vagy éppen
a kényszerek szorítására - a realitás. (folyt.köv.)
1989. március 14., kedd 18:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|