|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés ünnepi ülése (3. rész)
|
- Örök tanulságként igazolódott, a haladás, amihez a haza sorsa
Szent István óta mindig is kötve volt: egyetemes, egy és
oszthatatlan. Ha elbukik az egyik, vele hull a másik is. A magunk
ereje nem volt elegendő ahhoz, hogy széttörjük a ránk rakott
bilincseket. Sorsunk - akárcsak ma - akkor is az egyetemes haladás
ügyéhez volt kötve.
1848 szabadságeszménye nem elvont idea, és kivált nem harsogó
retorika. Tartalmát a 12 pont foglalta össze tömören, közérthetően
és nagy mozgósító erővel. Hatása azért volt szinte leírhatatlan,
azért visszhangzott a népben, mert azt öntötte szavakba, amit a
nemzet vágyaiban már megfogalmazott.
Március 15-ének hőse a fiatal Magyarország volt. A márciusi
ifjak, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és a köréjük sereglett
,,plebejus blokk,, kiáltványa, a ,,Mit kíván a magyar nemzet,, volt
az a szikla, amire a nemzet élére emelkedett Kossuth Lajos bizton
építhette a társadalmi erők legszélesebb körű összefogására képes
politikáját. Kossuth jól látta, hogy a polgári demokratikus
átalakítás előtt emelkedő gátak lebontását, március vívmányait két
oldalról fenyegeti veszély. Számolnia kellett a katonai
beavatkozással, de azért is munkálkodnia kellett, hogy a nemzet
felülemelkedjék sokféle megosztottságán. Kossuth államférfiúi
nagyságát mutatta, hogy a ,,pillanat követelményének szintjére,,
emelte a politikát. Felismerte az érdekegyeztetés objektív
lehetőségét és kényszerét. Hiszen legyen bármilyen igaz az ügy,
sorsára döntő hatással van a belső front szilárdsága és a nemzetközi
környezet, a külső feltételrendszer, az erőviszonyok alakulása.
A belső front, a társadalom természetes sokféleségét ténylegesen
megmutató törésvonalak ellenére, teherbírónak bizonyult. A kossuthi
érdekegyeztetési politika kiállta a próbát. Képes volt összefogni és
együtt tartani az arisztokrácia reformereit, a köznemesi progresszió
és a plebejus (paraszt, munkás, értelmiségi) radikálisok különböző
áramlatait.
A cselekvő, a szervező erők maguk mögött tudták a nép túlnyomó
többségét. Az bízott vezetőiben, azok tettekkel hitelesített
szavában, a világos programban. Tapasztalta: a harc érte is folyik,
és kizárólag csak vele, általa lehet azt megvívni. Az egyén és a
nemzet egymást emelő sorsközösségét fejezték ki Kossuthnak -
nyelvünket a klasszikus retorika színvonalára emelő, gyújtó
szónoklatai. (folyt.köv.)
1989. március 14., kedd 18:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|