|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés ünnepi ülése (2. rész)
|
- 1848. március 15-én, immár 141 évvel ezelőtt a magyarság
történetének újabb drámai fordulójához érkezett. Egyenlőtlen harcra
kényszerült a szabadságért, a független, önálló Magyarország
megteremtéséért, a magát túlélt feudális viszonyok felszámolásáért,
a megkésve, de nálunk is napirendre került polgári demokratikus
átalakulás győzelemre segítéséért.
Népünk emlékezete 141 éve őrzi március idusának emlékét.
Múltunknak olyan kora volt e forradalom, amely egyszerre igérte az
akkori Európa fejlettebb részéhez való felzárkózást és
függetlenséget. Hősies kísérlet volt a ,,magyar átok,,, a ,,mi
mindenben elkésünk,,-sors megfordítására.
1848-49 a ma élő nemzedékek osztatlan öröksége - mutatott rá.
Tükörként emelik maguk elé, és abban népünk legszebb, legbecsültebb
arcvonásait látják: olthatatlan szabadságvágyat, ,,szent akaratot,,,
lelkes tenni tudást, hősiességet, kitartást, nagylelkűséget és
nemzeti összefogást, a jó ügy mellett áldozatvállalást és a bukásban
is nemes tartást.
Az utódok építkeznek az elődök tetteiből. Ezekkel is alakítják
önarcképüket, értékrendjüket, kötelező mércéjét annak, hogy mit,
mennyire érdemes és szükséges becsülni, és mit ítélhet
,,felejtésre,, a nemzet kollektív emlékezete.
1848 jelképe mindannak, amit népünk ebben a hazában, Európának
ezen ,,a huzatos,, táján Szent István óta alkotott, elszenvedett,
amiért harcolt és vérzett, hogy ne csak hírét hagyja a késői
utódokra, hanem szabad nemzetként fenn- és megmaradjon. 1848 ezért
kiapadhatatlan erőforrás a kései korok számára is.
A hazai és a nemzetközi változások kölcsönhatását, a magyar és a
világszabadság legjobb hívei által mindig is vallott egymáshoz
tartozását szinte a fonákjáról igazolta az erejét megfeszítő
nemzetre szakadt tragédia. Amikor az egyesült reakció túlerejének
csapásai alatt elbuktak Európa forradalmai, a zsarnokság egész
súlyával a magyarság vállára szakadt. (folyt.köv.)
1989. március 14., kedd 18:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|