|
|
|
|
Értéklista
|
A "Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt?" címmel közreadott, a Központi Bizottság legutóbbi ülésén elfogadott program szinte címszavakban, jelszószerűen fogalmazza meg a jelen és a közeljövő kérdéseinek felfogását, a lehetséges válaszokat. A politikai pártok történetében nem egyedülálló az ilyen tömörségű dokumentum, rendre akkor látnak napvilágot, amikor egyszerű, világos állásfoglalás szükséges, bonyolult, ellentmondásos helyzetben. A mostani dokumentum ilyen körülmények között, ilyen céllal született. Előzményeit jól ismeri a közvélemény. A májusi pártértekezleten elfogadott állásfoglalás a párt gyökeres megújulását határozta el. Az utána következők - központi bizottsági ülések, különböző szintű pártértekezletek - a folyamat állomásainak tekinthetők. Döntő jelentőségű volt a Központi Bizottság február 10-11-én kialakított, a párton belüli eszmecserék tanulságait tükröző határozata: a társadalmi-gazdasági átalakulás hazánkban többpártrendszerben valósítható meg. Bizonyos értelemben a májusi pártértekezlet meghaladása is a többpártrendszer elfogadása és szorgalmazása, hiszen akkor még a pluralizmus egypártrendszerben történő érvényesüléséről volt szó. A gyakorlat rácáfolt a hipotézisre, a politikai nézetkülönbségek olyan szerveződésekben jelentek meg, amelyek vagy azonnal párttá nyilvánították magukat, vagy működésükben lelhetők fel a párttá alakulás csírái. E tények figyelmen kívül hagyása növelné a társadalmi bizonytalanságot. Más kérdés, hogy a leendő pártok a készülő párttörvény szerint lépnek majd a politika porondjára, most keresik tömegbázisukat, formálják programjukat. Az MSZMP mindenesetre versenyhelyzetbe került, ami már önmagában is elégséges indok egy röviden összegző állásfoglalás elkészítéséhez. A másik - az előbbitől nem független - késztetés: magának a pártnak a magújulása is megkívánja, hogy pontosan elhatárolja magát a múlt hibáitól, tévedéseitől, és kinyilvánítsa, mit tekint a mozgalom értékeinek. A májusi pártértekezletet követő központi bizottsági üléseken szinte minden alkalommal megfogalmazódott az igény: a párttagságot, a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdésekre adjon világos választ a testület, ezzel egy látszólagos ellentmondást is feloldva. Nevezetesen azt, hogy az MSZMP alulról építkező, politizáló párt, amelynek minden lényegi döntése a párttagság véleményén alapulhat. (folyt.)
1989. március 14., kedd 15:07
|
Vissza »
|
|
Értéklista 2.
|
Nincs helye többé a párttagok megkérdezése nélkül hozott határozatoknak. Ebből a logikai láncból azonban nem hiányozhat az sem, hogy végülis a legátfogóbb kérdésekben egységes felfogásnak kell érvényesülnie, e nélkül nincs politikai párt. Alapszervezetek, különböző szintű testületek sürgették: az eszmei fogódzókat, a napi politizálás elvi megalapozottságát. Az ellentmondás feloldása a dokumentumban könnyen felfedezhető, hiszen azokat az értékeket sorolja, amelyek egy marxista alapon álló, a demokratikus szocializmust célul tűző párt tagjainak hitükből, meggyőződésükből fakadóan elfogadhatók. És nem csupán a párt tagjainak. Az MSZMP kormányzó párt lévén, s jövőjét illetően, bevallottan meghatározó szerepre törekedve nem adhat szűk pártprogramot. Csak olyan célokat jelölhet meg, amelyek vonzóak a pártonkívüliek számára is. "Mire törekszik..." olvasható a címben, tehát nem a mostani állapotot regisztrálja. A mai gyakorlat és a program pontjai között helyenként könnyű ellentmondást felfedezni. Éppen az átmenetiség velejárója, hogy régi és új vonások keverednek, vagy még pontosabban - hiszen régi és új önmagában nem értékmérő - a helyesnek vélt elgondolásokkal ellentétes tények terhelik a változásokat. A realitások visszafogottságra, az illúziók mellőzésére köteleznek. A következő években ugyanis folyamatosan számot ad az MSZMP arról, hogy meghirdetett törekvései szerint politizált-e. (Az új szervezetek pillanatnyi előnye, hogy mind bírálatukban, mind céljaikban lehetnek "merészebbek", mindaddig, amíg a kormányzás felelősségében nem osztoznak .) A program mindenekelőtt politikai elhatározásokat tartalmaz. Jószerivel semmit nem részletez, mindössze a címszavakat, a programpontokat értelmezi. A Központi Bizottság ülésén felszólaló kormánytagok néhány részletet oly módon erősítettek meg, hogy azok egybeesnek a kormány szándékaival, sőt, a kormányzat jelentős előmunkálatokon jutott túl példának okáért a szociális és egészségügyi, a környezetvédelmi kérdésekben. Azaz: a párt és a kormány törekvései ezúttal összhangban vannak. Mondhatni, most így természetes. Ám a dokumentum arra is példa, hogy a feladatok elhatárolása nemcsak deklarált, hanem gyakorlattá vált. A párttestület nem foglalt állást ugyanis abban, hogy mit tegyen a kormány /vagy az Országgyűlés, a szakszervezetek stb./, csak azt rögzíti, ami a pártra tartozik. (folyt.)
1989. március 14., kedd 15:08
|
Vissza »
|
|
Értéklista 3.
|
Nyilván sokan észrevették azt is, hogy a dokumentum és az alternatív szervezetek szándéknyilatkozatai több pontban is találkoznak. /Imitt-amott már arról is hallhattunk, olvashattunk, hogy az MSZMP "átvesz" a versenytársaktól./ Valójában egyes kérdések - sőt, válaszok - hasonlósága elkerülhetetlen. Az ország gazdasági-társadalmi helyzete ugyanis a szándékoktól függetlenül létezik, s nyilván a különböző indíttatású politikai tényezők egyike sem mellőzheti a legfontosabb ismérveket. A különbség a megközelítés módjában és a válaszokban, a részletes válaszokban kiváltképp - mutatható majd ki. Nem a helyzetet lehet felfedezni, feltárni, nem a radikális megújulást propagálni, hiszen azon túljutottunk. A hasonlóság egyébként a remélt megegyezésekre adhat esélyt. (MTI-Press) ág/pé M.D.
1989. március 14., kedd 15:08
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|