|
|
|
|
Március 15: a nemzet ünnepe(l) - együtt és külön (1. rész)
|
1989. március 12., vasárnap - Március 15-én a politikai és társadalmi szervezetek, mozgalmak sok helyütt közösen, számos településen azonban külön-külön emlékeznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire.
Amióta az Országgyűlés december 20-án március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánította, azóta számos kiáltvány, felhívás - többek között a KISZ Központi Bizottságának, az Országgyűlésnek a felhívása - szorgalmazta, hogy a társadalomban ma meglévő különböző politikai erők emelkedjenek felül ellentéteiken, s ünnepeljenek együtt ezen a napon. E dokumentumok mindegyike azt hangsúlyozta: március 15-e a magyarság számára a nemzeti összetartozás, egymásrautaltság és összefogás jelképe. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet forradalmi vállalkozása a társadalom megújításáért, a polgári létért, a függetlenségért, a szabadságért, a demokráciáért. A felhívásokra néhány elutasító nyilatkozat is született. Az MTI tudósítóinak értesülése szerint a legtöbb helyen a Magyar Demokrata Fórum, a FIDESZ helyi szervezetei, néhol ezekhez csatlakozva a Szabad Demokraták Szövetsége, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság és a Független Kisgazdapárt szervez külön ünnepséget. Úgy érvelnek, hogy az MSZMP, a KISZ, a HNF évtizedeken keresztül szürke hétköznappá silányította március 15-ét; előfordult, hogy rendőri erőszakot is alkalmaztak a felvonulók ellen. Másutt a vörös lobogók kitűzése az elkülönülés oka, vagy az, hogy a független szervezetek egyike-másika nem kapott lehetőséget a felszólalásra a rendezvényen. Ezért ünnepelnek külön a különböző szervezetek egyebek között a fővárosban, Zalaegerszegen, Pécsett, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon, Békéscsabán, Kalocsán és Tatabányán. Budapesten már március 14-én megkezdődik az ünnepségek sorozata. Ezen a napon ünnepi ülést tart az Országgyűlés. A Budai Várban, a esztergomi körbástyánál katonai tiszteletadással felvonják a magyar nemzeti zászlót. Elhelyezik a kegyelet virágait egyebek között a Kerepesi temetőben lévő honvédsírokon, s koszorúzási ünnepségeket tartanak a kerületekben lévő emlékhelyeken. (folyt.köv.)
1989. március 12., vasárnap 13:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|