|
|
 |
|
 |
Emberi jogok - genfi ülésszak - befejezés (2. rész)
|
Az üléssszak munkáját nagymértékben segítette, hogy a
tanácskozáson a kormányokhoz nem tartozó társadalmi alapon működő
különféle szervezetek minden eddiginél bőségesebben szolgáltattak
információkat az emberi jogokon világszerte eső sérelmekről. A
bizottság tevékenysége iránti hivatalos nemzetközi figyelem
növekedésének jeléül a kormányok is a korábbihoz képest sokkal több
magas rangú képviselőjüket küldték el ,,vendégszónokokként,, a genfi
ülésszakra. Felszólalt például Michel Rocard francia miniszterelnök,
Magyarország képviseletében Horn Gyula külügyi államtitkár, és
kifejtette álláspontját számos más állam illetékes minisztere. Az
emberi jogokkal kapcsolatos romániai állapotokat - még a tanácskozás
kezdeti szakaszában - először Rocard hozta szóba. Nem sokkal utána a
svéd küldöttség határozattervezetet fogalmazott meg az ügyben, s
ennek végleges megszövegezéséhez, majd a tervezet előterjesztéséhez
társszerzőként további 11 állam - köztük Magyarország -
csatlakozott. A javaslatot az ülésszak utolsó előtti napján,
csütörtökön, a bizottság 21 szavazattal hét ellenében elfogadta. Az
így határozati rangra emelkedett okmány kimondja, hogy a bizottság
egy különmegbízottja vizsgálja ki a emberi jogok romániai
megsértésének ügyeit (különös tekintettel a ,,területrendezésre,, és
a nemzetiségek jogainak korlátozására), s az egy év múlva esedékes
46. ülésszakon tegyen erről jelentést. Felszólítja továbbá a román
kormányt az emberi jogokra vonatkozó, nemzetközi egyezmények alapján
önként vállalt kötelezettségek teljesítésére és a különleges
megbízottal való együttműködésre. A szavazás során valamennyi
nyugati és a legtöbb latin-amerikai ország támogatta a 12 ország
tervezetét. A szavazati jogú szocialista országok közül négy nem
kívánt állást foglalni a határozat ügyében, ezért nem vett részt a
voksolásban, Jugoszlávia tartózkodott a szavazástól, Kína és Kuba
pedig a ,,nem,, mellett döntött. A román küldöttség a szavazás után
azonnan bejelentette, hogy a hatórozatot országa számára semmisnek,
nemlétezőnek tekinti. Genfi megfigyelők véleménye szerint az
ENSZ-bizottság állásfoglalása ennek ellenére várhatóan kedvező
hatással lesz a fejleményekre, mert felszínen tartja az emberi jogok
romániai helyzetét (a bizottság munkájáról tárgyaló esedékes ENSZ-
fórumokon, az ECOSOC-ülésszakon, a Világszervezet közgyűlésén és
esetleg más ENSZ-testületekben is újra szükségképpen szó esik róla),
így nemzetközi politikai és erkölcsi nyomás alá helyezi a román
kormányzatot. (folyt.)
1989. március 10., péntek 18:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|