|
|
|
|
Horváth István sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1989. március 10., péntek - A határainkon kívül élő magyar nemzetiségiek érdekében korábban, mintegy ,,láthatatlanul,, folytatott politikánk nem volt alkalmas arra, hogy kellő védelmet nyújtson a Romániában élő magyaroknak - ismerte el Horváth István belügyminiszter a parlamenti vita szünetében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón. A témakör parlamenti megvitatása után a miniszter mellett Király Zoltán és Bánffy György képviselő válaszolt az újságírók kérdéseire.
Király Zoltán üdvözölte azt, hogy a korábban tapasztalt ,,fejetlenség,, után immár a kormányzat is úrrá kezd lenni a helyzeten, és formálódóban van a menekültkérdés rendezésére hivatott koncepció. A romániai menekültek sorsa egész Európa ügyének tekintendő - hangsúlyozta a képviselő, aki szerint az eddigi együttérző nyilatkozatok mellett cselekvőbb külföldi támogatásra is szükség volna. Bánffy György - aki még januárban indítványozta e kérdés parlamenti megvitatását - kiemelte: mindig szót kell emelnünk annak érdekében, ami lelkiismeretünket foglalkoztatja. Örömét fejezte ki, hogy az Országgyűlés kezdeményező szerepet tölt be a romániai menekültek ügyének felkarolásában, a kormány pedig határozottan beépíti saját cselekvési rendszerébe az Országyűlés gondolatait. Horváth István egy kérdésre válaszolva elmondta: a Romániával érvényben lévő, a kettős állampolgárság elkerüléséről szóló egyezmény felmondása előtt a magyar kormány célszerűnek látja, hogy tárgyalásokat kezdeményezzünk a román féllel. A magyarországi letelepedési engedéllyel rendelkező román állampolgárok addig is a magyar állampolgárokkal azonos gazdasági, szociális jogokat élveznek, leszámítva bizonyos politikai jogokat, így a választójogosultságot. A belügyminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi gyakorlat nem egységes abban, milyen szerv bírálja el a menekültek tartózkodási kérelmét. (folyt. köv.)
1989. március 10., péntek 12:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Horváth István sajtótájékoztatója (2. rész)
|
Van, ahol ez a bíróságok feladata, más országokban a közigazgatási szervek járnak el. Magyarországon jelenleg ez utóbbi a gyakorlat. A miniszter emlékeztetett arra, hogy amennyiben a jogszabályok által abszolút mértékben kötött bíróságok kezelnék ezeket az ügyeket, akkor tulajdonképpen 48 órán belül vissza kellene adni Romániának minden menekültet. Az Amerika Hangja tudósítójának kérdésére a miniszter közölte: idén eddig mintegy ezer román állampolgár kért nálunk menedéket. Közülük negyvenet adtunk vissza, de ebben benne vannak azok is, akik - meggondolván magukat - kérték, hogy visszatérhessenek Romániába. A Magyar Távirati Iroda munkatársának érdeklődésére Király Zoltán elmondta, hogy a külföld - általa igényelt - cselekvő támogatása alatt elsősorban Románia elleni gazdasági embargó- intézkedéseket ért. Az élelmiszercikkek kivételével, mert Romániában egyre nyilvánvalóbb az éhezés - tette hozzá. Azt azonban járható útnak tartja, hogy a nyugati országok ne importáljanak olyan cikkeket Romániából, amelyek eladásával a Ceausescu-rendszer saját dolláradósságát kívánja megszüntetni. Király Zoltán szerint ezzel a módszerrel talán rá lehet kényszeríteni Bukarestet politikája megváltoztatására. Ehhez kapcsolódva Horváth István úgy fogalmazott, hogy nem volna ízléses és stílusos a magyar vezetés részéről, ha a menekültgondok enyhítése végett rögtön ,,pénzt, paripát,, kérne a Nyugattól. Ha azonban elérkezik ennek az ideje, akkor a megfelelő fórumokhoz fordulunk - szögezte le a belügyminiszter. Emlékeztetett arra, hogy nálunk jóval gazdagabb országok - mint például az NSZK - sem röstellnek támogatást kérni az ENSZ-alapokból a hozzájuk áramló menekültek ellátásának finanszírozására. Pillanatnyilag nem folyik tárgyalás Romániával családegyesítési ügyben - mondta a miniszter, de hozzátette: a közelmúltban sikeresen lebonyolított családegyesítési ügyekben szerepet játszott az is, hogy a magyar és a román Belügyminisztérium igazgatásrendészeti megbízottai megbeszélést tartottak egymással. (MTI)
1989. március 10., péntek 13:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|