|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (26. rész)
|
A társadalmi közmegegyezés fontossága mellett szólt, de
kijelentette, hogy ezt nem az MSZMP hatalmának átmentése érdekében
szorgalmazza, hanem azért: ne jöjjön létre hazánkban olyan vákuum,
amelyben kormányozhatatlanná válik az ország. Az átmenet legnagyobb
nehézségeként az elmúlt 40 év társadalmi, lélektani struktúráját
nevezte meg, hozzátéve azt is, hogy az MSZMP 35 éve szakadatlanul
küzd a sztálinista struktúra meghaladásáért. Érintette azt a
témakört is, hogy az MSZMP és annak vezetői kialakíthatnak ugyan
valamiféle követelményt a többpártrendszer funkcionálására nézve, de
elképzeléseik érvényre juttatására a politikaiakon kívül más
eszközük nem lesz.
Az államminiszter beszámolt arról is, hogy a kormány foglalkozik
az új pártok infrastruktúrája kialakításának kérdéseivel,
számbaveszik: a párttörvény életbelépése után a költségvetésből
milyen normák szerint - kiváltságok nélkül - részesülhessenek a
politikai pártok.
Pozsgay Imre természetesen sok, a kedvezőtlen gazdasági
helyzettel, a munkanélküliség veszélyével, s a bős-nagymarosi
vízlépcső építésével kapcsolatos kérdést is megválaszolt. Ez
utóbbiról szólva kijelentette: azok közé a kormánytagok közé
tartozik, akik e tárgykörben a népszavazás lehetőségét
szorgalmazták. A munkanélküliséggel összefüggésben kijelentette,
nézete szerint az nem lesz nagymértékű, bár a korábbi helyzethez
képest jelentős számban veszíthetik el munkahelyüket a dolgozók. Egy
jó átképzési rendszerrel ugyanakkor levezethetőnek ítélte az ezekkel
járó feszültségeket. A nagy veszedelmet szerinte a magasan
kvalifikált pályakezdő fiatalok munkanélkül maradása jelentené,
hiszen így akkor ők külföldön keresnének, s minden bizonnyal
találnának is munkát.
Pozsgay Imre az MTI kérdésére válaszolva elmondta: március 15-ét
Győrben fogja ünnepelni, a nagygyűlés részvevőjeként. Ebben a
városban megállapodásra jutott valamennyi politikai szervezet
az ünnepi szónok személyét s a demonstráción megjelenő nemzeti
szimbólumokat illetően is.
x x x
(folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 16:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|