|
|
|
|
Interjú a Munkásőrség országos parancsnokával (1. rész)
|
1989. február 19., vasárnap - Hazánkban 60 ezer azoknak a száma, akik a dolgozó nép hatalmának, a szocializmus vívmányainak és értékeinek védelmére felesküdtek, hosszú éveken át tartó önkéntes fegyveres szolgálatot vállalnak a Munkásőrség soraiban. A tagjait a magyar társadalom széles rétegeiből merítő testület megmérettetésének évről évre visszatérő eseménye a Munkásőregység-gyűlések sorozata. A januárban az egész országon végigvonuló hagyományos évzáró-évkezdő rendezvények alkalmat adnak az elvégzett munka értékelésére, és az új esztendőben a munkásőr-szervezetekre váró tennivalók átgondolására. Az idei egységgyűlések élénk vitázókedvükkel, a véleménnyilvánítás megnövekedett óhajával változásra figyelmeztetnek: a Munkásőrség tagjai nagyobb részt kérnek a felpezsdült magyar közélet formálásából. Ennek érdekében az egységek minden korábbinál árnyaltabb helyzetelemzésre, feladatmeghatározásra vállalkoztak, nyitott kapuk mellett megtartott gyűléseiken. Az év elején országszerte megtartott egységgyűlések kapcsán a Magyar Távirati Iroda tudósítója a Munkásőrség fealdatairól, céljairól kérdezte Borbély Sándort.
- A közlemények tanusága szerint az országos parancsnok az elmúlt hónapban személyesen is számos munkásőregység-gyűlés résztvevője volt. Milyen tapasztalatokat szerzett az idei tanácskozásokon; a munkásőr-közösségek értékelése szerint milyen évet zárt a testület? - Az első, amit meg szeretnék említeni, hogy az idén először a teljes nyiltság jegyében megtartott egységgyűléseken a munkásőrök mellett rengeteg ,,civil,, érdeklődő is megjelent. Tanácskozásaink, a széles körű részvételt és a politikai tartalmat tekintve túllépték a Munkásőrség kereteit, s egyfajta társadalmi tömegdemonstrációval értek fel. Hozzáteszem: nem valamiféle erőfitogtatásra gondolok, hiszen a felszólalók többségének szavaiból aggódó felelősségtudat csendült ki. Országszerte sok százan szóltak hozzá a jobbára belpolitikai kérdéseket boncolgató vitákhoz, s az MSZMP-t, általában a progresszív erőket támogató állásfoglalások születtek. A munkásőrök kifejezték: akármilyen gondokkal és nehézségekkel küszködünk is, ők a szocializmus pártján állnak, és az alkotó munkára helyezik a hangsúlyt. (folyt.köv.)
1989. február 18., szombat 16:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|