|
|
 |
|
 |
KNEB-ülés - Spórolnak az útépítők (1. rész)
|
1989. február 17., péntek - Jó esetben is csak a romlás lassítására elégséges az az összeg, amelyet a tanácsok az úthálózat fejlesztésére, fenntartására fordítanak a VII. ötéves tervben. A költségvetésből erre a célra 22 milliárd forint jut számukra. Jelentős károkat okoz, hogy a tanácsok útfejlesztési elképzeléseiből gyakran hiányzik az előrelátás, a munkálatokat átgondolatlan takarékossági szemlélet vezérli. Az sem ritka, hogy mindenféle műszaki terv nélkül fognak az útépítéshez, illetve - az anyagi források hiányára hivatkozva - olyan munkákat hagynak el, amelyek az útburkolat élettartamát növelnék; például ,,elspórolják,, a vízelvezetést. Erre a megállapításra jutott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken, az M0-ás autópálya építési főnökségén megtartott kihelyezett ülésén.
Az érintett főhatóságok, vállalatok szakembereinek részvételével
- a szokásoktól eltérően a sajtó nyilvánossága mellett - megtartott
eszmecserén a közlekedési tárca nevében Derzsi András közlekedési,
hírközlési és építésügyi miniszter adott rövid áttekintést. A
közelmúltban hivatalba lépett miniszter mindenekelőtt arra
figyelmeztetett, hogy a költségvetés jelenlegi, maradékelven alapuló
viszonya az útfejlesztéshez konzerválja az úthálozat elmaradott
állapotát. Az utak romlását viszont az egész magyar gazdaság, az
ipar és a mezőgazdaság is megszenvedi. Ezen a területen is
szükségessé vált ezért egy intenzív fenntartási, fejlesztési program
előkészítése, amely szakítana az alkudozásokon alapuló
maradékelvvel, és normatív szabályozásra épülne.
A jelentés vitájában elhangzott: az úthálózat fejlesztésében
hazánk az utolsó pillanatban van, amikor még meg lehetne
akadályozni, hogy olyan feszültségekkel terhes helyzet alakuljon ki,
mint amilyen ma a hírközlésben tapasztalható. Az infrastruktúra
fejlesztése - így az úthálózaté is - előfeltétele a gazdaság
megújulásának, a külföldi működő tőke fokozottabb bevonásának, s a
dinamikusan fejlődő turizmus további sorsa is jórészt ettől függ. Ez
a felismerés szakít a tervezés korábbi koncepciójával, amely úgy
vélte, előbb a termelő ágazatokat kell fejleszteni, az
infrastruktúra pedig - mintegy szükséges rosszként - csak ezután
következik. Az útfejlesztés anyagi forrásainak előteremtéséhez
célszerűnek látszik a külföldi működő tőke bevonása is, például az
autópályák kiépítésére. A külföldi befektetők ennek fejében
koncessziót kaphatnának az autópálya használati-díjakra.
(folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 16:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|