|
|
 |
|
 |
A Magyar Cserkészszövetség I. közgyűlése (1. rész)
|
1989. február 11., szombat - Dr. Surján László nyugalmazott egyetemi tanárt, a 75 esztendős fül-orr-gégespecialistát választották meg a Magyar Cserkészszövetség elnökévé szombaton, a szövetség I. közgyűlésén, amelyet szombaton tartottak meg a Fővárosi Gázművek óbudai művelődési házában. A tanácskozáson elfogadták a szövetség alapszabályát és további tisztségviselőket is megválasztottak.
Jó munkát
- köszöntötték az érkezőket a művelődési ház
kapujában a rendezők, akiknek öltözékén ott csillogott a
cserkészjelvény, a szent koronával ékesített hagyományos liliom.
Jóllehet, a művelődési ház mintegy két és félszáz ember befogadására
képes, a színházterem földszinti és emeleti széksorai nem
bizonyultak elegendőnek. A tanácskozás ünnepélyes hangulatban
kezdődött meg: fiatalok és idősebbek, hajdani cserkészek és
érdeklődők százai - közülük jó néhányan már cserkészegyenruhában -
énekelték el a Himnuszt, a Cserkészindulót, s hallgattak meg az
alkalomhoz illő verseket, prózai művekből részleteket Sinkovits Imre
tolmácsolásában.
Több ízben nagy taps fogadta Urhelyi Jánosnak, a szövetség egyik
újjászervezőjének gondolatait, és bejelentéseit. Így például azt a
tényt, hogy január 24-én a Fővárosi Bíróságon a társadalmi
szervezetek listáján egyes számmal jegyezték be a Magyar
Cserkészszövetséget, jogfolytonos utódjaként az 1912-ben megalakult
Magyar Cserkész Szövetségnek. Urhelyi János szólt azokról a vitákról
is, amely végül is két szövetség, a Magyar Cserkészszövetség,
illetve a Cserkészcsapatok Szövetsége kialakulásához vezetett. Mint
tájékoztatójából kiderült: a kettő között elvi különbségek vannak. A
Magyar Cserkészszövetség ragaszkodik a valláserkölcshöz, az 1912-ben
életre hívott magyar cserkészet hagyományaihoz, mindahhoz, ami ebben
az ifjúsági mozgalomban szép és tiszta volt. A Cserkészcsapatok
Szövetsége pedig - amely először ugyancsak cserkészszövetség néven
kívánta bejegyeztetni magát, de így nem fogadták el az érvényes
jogszabályoknak megfelelően - a Hazafias Népfront égisze alatt, a
Magyar Úttörők Szövetségével szoros kapcsolatban kíván működni. Az
MCSSZ nem akar politikával foglalkozni, mert úgy véli, hogy a mai,
agyonpolitizált világban ez a gyermeknevelés ,,rákfenéje,,.
Ismertette azt a táviratot is, amely a Cserkészcsapatok
Szövetségétől érkezett a közgyűléshez, jó munkát kívánva a
résztvevőknek és megerősítve készségét a testvéri együttműködésre.
(folyt.köv.)
1989. február 11., szombat 17:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|